Apja: Bartók Béla, iskolaigazgató. Anyja: Voit Paula, zongorista és pedagógus.
A gyermek Bartók négyévesen már mintegy negyven dal hangjait tudta kikeresni a zongorán.
5 éves korában édesanyjától tanulva kezdett el zongorázni.
8 éves korában meghalt édesapja. Édesanyjával, és a tőle négy évvel fiatalabb Elzával
Nagyszőllősre, azután Besztercére, végül Pozsonyba költöztek.
9-10 éves korában már apró zongoradarabokat kezd el komponálni.
1892-ben első nyilvános fellépésén Nagyszőllősön, saját szerzeményét (A Duna folyása)
játszotta.
1892-1896 között Erkel László tanítványaként zongorát és elméletet tanult Pozsonyban.
1899-ben a gimnázium után felvételt nyert a Budapesti Zeneakadémiára. Tanulmányait
1903-ban kitűnő eredménnyel fejezte be.
1903-ban első külföldi turnéján a Kossuth-szimfónia című művét mutatta be.
1906-ban Kodály segítségével és tanácsaival megkezdte gyűjtőmunkáját. Bejárta az országot,
majd más népek zenekultúráját is kutatta: járt szlovák nyelvterületen, Erdélyben és Észak-
Afrikában
(Biskra) is gyűjtött, az arab is népzenét tanulmányozta.
1906-ban Kodállyal közös népdalfeldolgozás-gyűjteményüket adták ki.(Magyar népdalok).
1907-ben feleségül vette Ziegler Mártát.
1917-ben nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát."
1918-ban másik nagysikerű színpadi műve A kékszakállú herceg vára került bemutatásra.
1919-re fejezte be harmadik, egyben utolsó színpadi művét, A Csodálatos mandarint.
1923-ban írta Táncszvit, majd 30-ban Cantata Profana című műveit.
1923-ban kötött házasságot második feleségével Pásztory Dittával:
• Tanított a Zeneakadémián, és dolgozott a Magyar Tudományos Akadémián is.
1931-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki.
1940-ben feleségével együtt New Yorkba utazott. A Columbia Egyetemen kapott állást.
1943. januárban volt az utolsó nyilvános koncertje.
1944-ben írta meg Yehudi Menuhin számára a Hegedű-szólószonátáját.
1945-ben, élete utolsó évében Brácsaversenyén dolgozott, azonban már nem tudta befejezni.
Az elkészült vázlatok alapján először Serly Tibor állította össze és hangszerelte meg a művet.
Később fia Bartók Péter és munkatársa Nelson Dellamaggiore készítette el a mű felülvizsgált
kiadását .
1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban.

Művészete 5 korszakra osztható, s az ifjúkori törekvésektől kezdve utolsó alkotói periódusáig szüntelen fejlődést, gazdagodást mutat.

1. Alkotói pálya kezdete:

  • nemzeti romantika ihleti, Wagner, Richard Strauss, Brahms és Liszt zenéjéből meríti zenei ötleteit.
  • A cigányzenekarok által ismert divatos népies műdalok és a verbunkos zene nagy hatással vannak kezdeti kompozícióira.

Advertisement

- "Kossuth szimfónia"

- "Zongoraötös"

- "Első zenekari szvit"

- "Rapszódia zongorára és zenekarra"

2. alkotói periódus: 1906-1911

  • A népzenével való találkozás, Kodállyal kötött szövetsége új élményanyaggal gazdagította művészetét.
  • 1906-tól rendszeresen gyűjtött népzenét, összesen mintegy 12 500 dallamot.
  • Nemcsak hazai földön, hazai falvakban, hanem szomszédos, sőt távol-keleti népeknél is (szlovák, román, arab, török).
  • Eredményeit tudományos értekezésekben tette közzé.

- "20 magyar népdal zongorakísérettel": Kodállyal közösen kiadott gyűjteménye

Advertisement

- "Gyermekeknek": zongoraciklus, amelyben magyar és szlovák dallamokat foglal egyszerű hangszeres köntösbe.

- "Este a székelyeknél": a népdal inspirációja alapján keletkezett egyéni műve, régi stílusú dallamaink világát idéző zongoradarab.

- "Allegro barbaro": zongoraműve, mely a népi hang és az egyéni hangvétel teljes összeforrottságát mutatja. A közönség részéről egyre erősödő értetlenség és ellenségeskedés fogadta. A Wagnerhez és Brahmshoz szokott hallgatóság nem tudott mit kezdeni e "barbárnak" titulált zenével.

Advertisement

- "Két román tánc": a román parasztzene ihletése nyomán keletkezett kompozíció.

"A kékszakállú herceg vára"

  • legnagyobb összefoglaló műve.
  • Két szereplős, egyfelvonásos opera,
  • szövegkönyvét Balázs Béla írta.
  • megteremti a népzenén alapuló tökéletes magyar deklamációt.
  • Nem opera a szó eredeti értelmében
  • azt sem lehet mondai, hogy tiszta koncertdarab, mely nem igényli a színpadot.
  • A szövegíró azt mondta rá: misztérium játék, középkori misztikus drámai forma, melynek cselekménye akkoriban az élet-halál, pokol-mennyország nagy kérdéseivel foglalkozott.
  • Ez a mű a Kékszakállú és Judit alakján keresztül a férfi és nő kapcsolatának problémáit boncolgatja ábrázolja.
  • Témáját a feleségeit meggyilkoló Kékszakállról szóló középkori mondából merítette, Balázs Béla azonban átalakítja, szimbolikus jelentéssel ruházza fel az eredeti témát.
  • A vár maga a férfilélek, s a 7 ajtó a belső tulajdonságok jelképe. Balázs Béla Kékszakállú figurája már nem elvetemült gyilkos, középkori kényúr, hanem szenvedő férfi, aki óhatatlanul magányra ítéltetett.

Advertisement

Cselekménye

- I. Kínzókamra: kegyetlenség szimbóluma

- II. Fegyveresház: harcos bátorság, küzdőszellem szimbóluma

- III. Kincseskamra: lelki gazdagság szimbóluma

- IV. Virágoskert: gyengédség szimbóluma

- V. Kékszakállú birodalma: hatalom szimbóluma

Judit kikényszeríti a 6. ajtó felnyitását is!

- VI. Könnyek tava: reménytelen bánat szimbóluma, a vár újra sötétedni kezd.

Advertisement

- VII. Régi asszonyok terme: az eltemetett emlékek szimbóluma

  • "A fából faragott királyfi”-ban is ezt a gondolatot boncolgatja: a férfi, a művész magányos marad, mert a nő csak egy pontig tud vele haladni, nem képes őt teljesen megérteni.
  • A Kékszakállú herceg várának ajánlása 1911-ben ifjú feleségének, Ziegler Mártának szól, talán azzal a rejtett kívánsággal, hogy az élet, a valóság bárcsak megcáfolná a művet.
  • Bár az operában népdalszerű idézeteket nem találunk, mégis erősen érződik rajta a népzene, a népdal hatása.
  • Megmutatkozik ez az ötfokúságban, ereszkedő dallamvonal, szó – lá zárlatok, kvartugrások alkalmazásában.
  • Ugyanakkor bár áthatja a népdal, népballada szelleme, tulajdonképpen teljesen egyéni és műzenei nyelv.

Advertisement

Formailag tekintve a mű szimmetrikus felépítésű:

- a sötétségből a világosság felé haladást az elsőtől az ötödik ajtó felnyitásáig a fisz-moll hangnem érzékelteti.

- csúcspont az 5. ajtó feltárulása, melyet a háromszoros fortissimóval megszólaló C-dúr akkordsor érzékeltet. Az ezután következő fokozatos sötétedést ismét a fisz-moll hangzással fejezi ki.

Advertisement

A drámai mondanivalót itt is - mint Wagner, Muszorgszkij műveiben - a hangszeres anyag, a zenekar hordozza. A zene ábrázolóképességének kihasználása maximálisan érvényesül e műben, hiszen itt az egyes ajtókon belül látható képek nem kézzelfoghatóak, hanem jelképek, melyeket a zenei hangzás jelenít meg.

3.alkotói periódus (1911-1923)

Ezekben az években rendkívül sok külső zenei hatás érte, mely megmutatkozott az ebben a korszakban született alkotásaiban is.

Advertisement

  • A távolkeleti népzenék élményanyagát dolgozta fel a "Csodálatos mandarin" c. táncjátékában.
  • Schönberg expresszionizmusa hatására születtek meg a hegedű-zongoraszonátái.
  • Sztravinszkij hangszerelésének sajátos vonásai fedezhetők fel a "Táncszvit" c. alkotásában.

Advertisement

A korszak kiemelkedő darabjai:

- "Négy zenekari darab"

- "Zongoraszvit"

- "Táncszvit"

- "Két hegedű-zongoraszonáta"

- "II. vonósnégyes"

- "A fából faragott királyfi"

Egyfelvonásos táncjáték, mely szintén Balázs Béla szövegére készült. Míg azonban a Kékszakállú herceg vára a magányosan vergődő férfilélek tragédiáját burkolja a székely népballadák sejtelmes homályába, addig a Fából faragott királyfi a népmese naiv egyszerűségét és báját viszi a színpadra: megoldásából napfényes életöröm ragyog. A muzsika hangján elárad a magyar népdal tisztasága és üdesége, de felismerhetjük benne a szenvedélynek azt a vallomásos - személyes tónusát is, amely már a kékszakállú zenéjében megszólalt.

Advertisement

"Csodálatos mandarin"

Szintén egyfelvonásos táncjáték, Lengyel Menyhért szövegére írta. Bemutatóját (Köln, 1926) emlékezetes botrány, hatóság és közvélemény felháborodott tiltakozása követte az "erkölcstelen" darab ellen. Ezt az idegenkedést a szövegkönyv témája, szokatlanul kemény szókimondása éppúgy kiválthatta, mint a zene ezzel adekvát keserűsége, élessége. Egy pusztulásra érett társadalom sebei kiáltanak a táncjáték színpadáról, egy olyan társadalomé, amelyben az igaz érzelmet válogatott gyilokkal ölik meg.

1923 és 1926 között Bartók nem komponált. Ideje javarészét népzenei tudományos tevékenységre fordította. De a szünet egyúttal felkészülést is jelentett egyben a következő termékeny korszakra.

Advertisement

4. alkotói periódus (1926-1939)

Az a törekvése, hogy a nyugati műzene hagyományait és a népi elemeket tökéletes szintézisbe hozza, most valósul meg a legkövetkezetesebben. Újra felfedezi nemzeti tánczenénket, a verbunkost.

E korszakának kiemelkedő alkotásai:

- "Zongoraszonáta"

- "I. II. zongoraverseny"

- "III. IV. V. VI. vonósnégyes"

- "Mikrokozmosz" zongoraciklus"

- "II. hegedűverseny"

- "Divetimento": 3 tételes vonószenekari darab.

- "Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára."

A harmincas évek derekán kevés zeneszerző vállalkozott szimfónia írására, és ha komponáltak is nagyobb szabású ciklikus zenekari műveket, bizonyos tartózkodással óvakodtak ezeket szimfóniáknak nevezni. Úgy látszik, Bartók is azt gondolta, többet mond a semleges "Zene" elnevezés, mint a klasszikus - romantikus örökségre utaló "szimfónia". Pedig voltaképpen szimfónia ez a mű, nemcsak négytételes felépítése miatt, hanem a benne foglalt tartalom mélységes komolysága, kifejezésének nemessége, technikai apparátusának nagy méretei révén is.

Advertisement

(A cseleszta billentyűs hangszer, külsőleg a harmóniumra emlékeztet, hangja a harangjátékhoz hasonló csengésű. Az első cselesztát 1886-ban Párizsban építették. Zenekarban ritkán használják.) A darabot 1937-ben a Bázeli Kamarazenekar mutatta be Paul Sacher vezényletével.

"Szonáta 2 zongorára és ütőhangszerekre"

Az előző mű svájci bemutatója hatalmas siker volt, ezért Paul Sacher ismét felkérte, hogy írjon egy kamaraegyüttest.

Advertisement

Annak, hogy két zongorára írta, több oka volt. Egyrészt, hogy az ütőhangszerek éles hangzása mellett nem volt eléggé hangsúlyos egyetlen zongora, másrészt, hogy felesége Pásztory Ditta zongoraművésznő nem érezte elég erősnek magát egy önálló hangversenyre. S mivel Bartók előszeretettel alkalmazta a barokk muzsika felelgető, concertáló technikáját, megpróbálta ezt a technikai lehetőséget kedvelt hangszerén, a zongorán is kivitelezni.

A 2 zongorából és ütőből álló kamaraegyüttes kétségtelenül rendhagyó apparátus, nemcsak Bartók életművében, hanem a zene egész addigi történetében. A mű formai modellje is igen távol áll a vonósnégyesekétől, megfelelőit inkább a szonáta formában kell keresni. 3 tételből áll: gyors - lassú - gyors, de az első tétel lassú bevezetéssel kezdődik, a klasszikus szonáta-modellen tehát átüt a barokk szonáta-modell, a lassú-gyors-lassú-gyors tételrend.

"Cantata profana":(Világi kantáta) 1930.

Szövegét Bartók egy román kolinda-ének két változatából merítette. (Kolinda = karácsonyi ének, de szövege semmilyen kapcsolatban nincs a keresztény karácsonnyal).

Advertisement

Ez a legenda 9 fiútestvérről szól, akik addig vadásztak a rengetegben, míg szarvsokká nem váltak. A szöveget maga Bartók fordította magyarra, s rendkívül fontosnak tekintette a szöveget önmagában is, ezt bizonyítja, hogy rádióbemutatója előtt ő maga olvasta fel azt.

Patkó István etnológiai elemzése kimutatta, hogy a kilenc csodaszarvas története a román nép egyik eredetmondája, és nyilvánvaló szálak fűzik a magyar csodaszarvas mondához, Hunor és Magor regéjéhez. Bartókot azonban nem ez a jelképrendszer ragadta meg. Az atyai háztól elszakadó és a vad természettel azonosuló fiúk története a fülledt-romlott városi civilizációból való kitörést jelenti. Mindezt magyarázza Bartók természethez való vonzódása. De mindezen túl egy még nagyobb jelentőséget hordozó mondanivaló bontakozik ki előttünk. Bár látszólag egy meleg emberi közösségből való kiszakadásnak vagyunk tanúi, valójában ez a lépés az emberiesség, az ember erejének győzelmét jelenti. Nincs megalkuvás, anyai védettség, a fiúk vállalják a nehezebbik életet, ahol egyedül önmagukra vannak utalva, önnön képességeikre és erkölcsi erejükre.

Drámailag a mű 3-as tagolódást mutat:

I. rész: Epikus jellegű bevezetés, elbeszélő stílusban. A kórus fekvő, egy-egy hangot ismétlő szólamai a mesekezdet, az "egyszer volt, hol nem volt" hangulatát varázsolják elő.

Advertisement

II. rész: A középső rész többnyire drámai, mivel sok benne a párbeszéd. Ugyanakkor epikus megszólalások is vannak benne, pl. a rész bevezetője ("Az ő édesapjuk várással nem győzte") Ez a műfaji kettősség igen fontos, alapvető jellemvonása a balladának. A drámai csúcspont az apa és a legnagyobbik szavas párbeszéde. Két szóló, az apa hívása - a szarvas válasza, mely duettben végződik, mivel a végén már szinte egymás szavába végnek. Míg a legnagyobb szarvas megfellebbezhetetlen ítéletként mondja ki száraz recitáló hangon a hazatérés lehetetlenségét, az apa, aki a "túlsó parton maradva" ezt tulajdonképpen sohasem értheti meg, keserves "miért"-jeivel, jajgatásával melodikus ellenszólamot énekel hozzá. Ez a kompozíció legmegrendítőbb, s egyben legdrámaibb mozzanata.

III. rész: Ismét epikus jellegű, szövegében megismétli, amit a legnagyobb szarvas mondott, de itt már szenvedélymentesen, inkább csak "közöl."

Zenéjének formai felépítése

Már a Kékszakállú herceg várában is megfigyelhettük, hogy Bartók színpadi műveiben a drámai építkezéssel szimmetrikusan haladnak a zenei formák is.

Advertisement

I. rész: 3 zenei tételt fog össze.

  1. Nyitókórus (moderato, lassú tétel)
  2. Vadászfúga (gyors, scherzo-funkciójú tétel)
  3. Átváltozás (moderato, lassú tempójú, a fiúk szarvassá válásának misztikus, varázslatos zenéje)

Advertisement

II. rész: 2 zenei tételből áll.

  1. Keresés (andante tempójú szakasz, a fiúk keresésére induló apa útjának elbeszélése)
  2. összecsapás (agitato, gyors tempójú, drámai összecsapás apa és fiú között)

III. rész: 1 nagy zenei összefoglaló egység

Összefoglalás (lassú tempó, hangulatával a nyitókórus tempóját és jellegét hozza vissza).

Advertisement

A Cantata profana komponálását megelőző időkben Bartók megkülönböztetett figyelemmel fordult a barokk zenéhez, a barokk mesterekhez, s elsősorban Bach muzsikája volt rá igen jelentős hatással. Már a mű címe is mutatja: Cantata profana = világi kantáta (A kantáta: kórust, szólóéneket és zenekart együtt alkalmazó vokális műfaj, melynek elnevezése az olasz cantare = énekelni szóból ered.) E műfaj mindenekelőtt Johann Sebastian Bach művészetét juttatja eszünkbe, hiszen életművének tetemes részét alkotják a kantáták, s épp az ő művészetében találkozunk e műfaj egyházi és világi típusokra való felosztásával. Amikor tehát Bartók a címet választotta, valamilyen formában a szeme előtt lebeghetett a nagy német mester művészete is.

A barokk zene mellett a népzene is igen jelentős hatással volt a Cantata profanára, hiszen Bartók legszemélyesebb és legelvontabb műveit is áthatja a népzene szelleme, a népdal melodikája és ritmusvilága. E műben nemcsak magyar, de román népzenei elemeket is találhatunk. A Cantata profana szintézisét adja mind az európai hagyományoknak, mind a különböző népi hagyományoknak.

Legfőbb témája épp olyan erősen gyökerezik a barokk hagyományokban, mint a román - tágabb értelemben kelet-európai - folklórban.

Advertisement

5. utolsó alkotói korszaka (1939-1945)

A magyarországi fasizmus elől emigrációba kényszerül, 1940 októberében feleségével kivándorol Amerikába.

A 20-as, 30-as évek problémákkal teli lázadó hangját most egy kiegyensúlyozottabb, megbékéltebb szemléletmód váltja fel, s zenei stílusa is harmonikusabb, leszűrtebb, melodikusabb, és közérthetőbb lesz.

Advertisement

Az amerikai korszak termése:

- "Brácsaverseny"

- "Szóló-hegedűszonáta"

- "III. zongoraverseny"

"Concerto"(1943):

A Bostoni Szimfonikus Zenekar karmestere Szergej Kuszevickij 1943-ban zenekari művet rendelt nála. Bár ekkor már egészségi állapota nagyon gyenge, ez a felkérés meghozza alkotó kedvét, s a gondos orvosi kezelés lehetővé teszi, hogy másfél hónap koncentrált munka után 1943. október 8-án befejezze az 5 tételes zenekari művet. Ősbemutatója 1943. december 1-jén volt.

Advertisement

A Concertót bizonyos mértékig Bartók stílusainak összefoglalásaként is tekinthetjük. Műfaji meghatározását ő maga így jelöli: "E szimfóniaszerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok concertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza. Az 5 tétel hangvételében és zenekar-technikai megoldásaiban különböző karaktereket vonultat fel.

I. tétel: Bevezetés

- Lassú tempóval, a fúvósok kromatikus bevezetésével indul.

- További 2 fő zenei gondolata:

- a vonósokon megszólaló, táncos ritmusú főtéma

- a harsona kvart - hangközökből épülő, fanfár-szerű motívumok.

II. tétel: Párok játéka

- A tételt kisdob-szóló vezeti be, majd 5 fúvóshangszer-páros kettősét halljuk (fagottok, oboák, klarinétok, fuvolák, trombiták)

Advertisement

III. tétel: Elégia

- Fájdalmas hangú zene, magyaros rubatóival a hazájától elszakadt szerző honvágyának kifejezése. (Emlékeztet a Kékszakállú herceg várában a Könnyek tavára.) A "gyászos siratóének" szenvedélyes magyar hangvétele, népdalszerű felépítése világosan jelzi, hogy a zeneszerző itt a háborúban meggyötört Magyarországot siratja el.

IV. tétel: Megszakított közjáték

- Konkrét cselekményt hordoz. Egy ifjú szerenádot ad kedvesének. Durva, részeg banda zavarja meg, s összetöri hangszerét. Távozásuk után azonban bár elcsukló hangon, de mégis folytatódik a szerenád. Látszólag ártatlan történet, tartalma azonban mélyebb, jelképes értékű. A szerenádot adó ifjú ő maga, dala imádott hazájához szól, s a brutális betolakodók a fasizmus.

Advertisement

V. tétel: Finálé

- Győzelmes hangú, néptáncelemeket és fanfár motívumokat felhasználó zene, a népek testvérré válásának bartóki megfogalmazása. Az idegenbe szakadt zeneszerzőnek egy szebb jövőbe vetett hitét, elszánt optimizmusát jelképezi.