MŰVÉSZI KONCEPCIÓ: ZENEDRÁMA

- 1851: Oper und Drama c. írása

  • ebben fogalmazza meg zenedráma-elméletét

- Beayreuth: Festspielhaus

  • II. Lajos építette
  • eredetileg csak a Ringet játszották volna benne
  • Wagner tervei alapján
  • Wagner saját találmánya: süllyesztett zenekari árok

- zenedráma: összművészeti alkotás speciális típusa

- wagneri zenedráma 4 fontos összetevője:

  • szöveg + énekszólam viszonya
  • szöveg gondolati tartalmának hangsúlyozása végett: megszünteti a tételhatárokat
  • így szabadon deklamáló énekszólam jön létre
  • szerepe: események, gondolatok közlése
  • színpadi dallam + zenekar kapcsolata
  • dráma lényegének feltárása zenekari feladat lesz
  • zenekar többé nem kíséret, hanem a darab szerves része = szereplők érzelmeinek tolmácsolója, magyarázója
  • vezérmotívumos szerkesztés (leitmotiv)
  • zenekar feladatának megkönnyítésére
  • fontos dramaturgiai feladat: szoros kapcsolatot teremtenek színpad és zene között
  • gyökere: Monteverdi + Gluck operareformjai + Beethoven: Fidelio
  • későbbi átvevők: Richard Strauss, Berg, Berlioz, Liszt
  • végtelen dallam
  • vezérmotívumok folyamatos jelenlétéből alakul ki

- ária

  • műveiben csak akkor alkalmazza, ha a drámai esemény megkívánja
  • Wolfram románca – Tannhaüser
  • Siegmund Tavaszi dala – Walkür
  • Walther versenydala – Mesterdalnokok

- zenekari hangzásvilág

  • nagyzenekar
  • magas technikai követelmények a zenészektől
  • hangzás egysége + egyben differenciáltsága

- tárgyválasztás reformja: témák gazdagsága tág teret kínáltak kérdési kifejtésére, tárgyalására

  • középkori mondák
  • keresztény legenda
  • germán mitológia
  • görög mitológia

- személyes hang: főhőssel való azonosulása

  • 1x: Bolygó hollandi
  • énközpontúság korjelenség
  • de itt: wagneri önportréfestésről van szó, ami nem azonos vele

- szövegkönyv: saját alkotása

  1. II. RIENZI

- hangja: 1830-as évek párizsi néptribun operái (pl. Bellini)

- demokratikus szabadságeszmék + közelgő forradalmak győzelmébe vetett hit

Advertisement

- hatalmas siker

- 5 felvonás

- forrás: Bulwer-Lytton – Rienzi c. regénye

- szakít ezzel a stílussal: Weber szellemi örökségét folytatva a német romantikus opera stílusát követi

Advertisement

  1. III. A BOLYGÓ HOLLANDI (1841)

- 3 felvonás

- forrás: Heine egyik regénytöredéke – Hollandiról szóló monda

- keletkezés:

  • rigai karmesteri állását elveszíti
  • tengeri úttal Londonba, majd Párizsba megy, közben vihar a tengeren

- hatalmas siker

- Rienzi utáni stílusfordulat első eredménye

- wagneri motívumok:

  • magányos hős vergődése
  • szerelmi megváltás

- felépítése: balladaszerűen tömör

- operai énekformák közötti határ kezd elmosódni

- létrejön a vezérmotívum

- megnő a zenekar szerepe

- nyitány: előrevetíti a kettős alapgondolatot

  • átok súlya + feloldása

- szereplők:

  • Daland – norvég hajós
  • Erik – vadász
  • Senta – leánya
  • Hollandi
  1. IV. TANNHAÜSER

- 3 felvonás

- források: 2 középkori monda

  • középkori Tannhaüser-monda
  • 13. századi wartburgi dalnokverseny emlékét őrző elbeszélés

- eredeti cím: A Vénusz-hegy

- zene: újabb fontos állomás

  • középkori lovagvilág emléke: zárt formák
  • Erzsébet csarnokáriája
  • Wolfram versenydala
  • bevonulási induló
  • Erzsébet imája
  • Wolfram románca = Dal az Esthajnalcsillaghoz
  • másik világ hangja: szenvedélyesség, nyugtalanság
  • Tannhaüser nagymonológja (3. felvonás)
  • nyitány: opera alapeszméjének fölvázolása
  • főhős vívódása az érzékiség + a bűnbánat között

- legtöbbet átdolgozott darab

- helyszín: Türingia, 13. sz.

- szereplők:

  • Hermann – türingiai őrgróf
  • Erzsébet – Hermann unokahuga
  • Tannhaüser – dalnok
  • Valter von der Wogelveide - dalnok
  1. V. LOHENGRIN

- 3 felvonás

- forrás:

  • Lohengrin-eposz (Wolfram von Eschenbach: Parzifal c. költeményén keresztül)
  • a Grált, Krisztus vérét tartalmazó szent kelyhet Monsalvat hegyén őrzik egy várban makulátlan lovagok, Lohengrin is
  • görög mitológia (Zeus és Semele története)
  • Zeusz más emberi alakban jelenik meg a szeretett halandó nő előtt, aki arra kéri, mutassa meg igazi énjét
  • Zeusz megmutatja, de fényességével elpusztítja a nőt

- mondanivaló: Zeusz = Wagner = Lohengrin

  • Wagner csak saját művein keresztül tudja magát megmutatni
  • őt magát a társadalom nem képes megérteni, kiveti magából
  • művész örök társtalansága

- 2 tábor szembeállítása motivikusan is

  • Lohengrin köre – fényt, ragyogást, belső erőt tükröző motívumok
  • Ortrud köre – komor, baljóslatú témák

- helyszín: Antwerpen, 11. sz.

- szereplők:

  • I. Henrik
  • Lohengrin
  • Brabanti Elza
  • Gottfried herceg
  • Telramund gróf

- innentől kezdve egyre határozottabb formát öltenek reformer elképzelései

Advertisement

  1. VI. A RING = A NIBELUNG GYŰRŰJE (1848/49 – 1874)

- tetralógia:

  • A Rajna kincse (1 felvonás)
  • A valkűr (3 felvonás)
  • Siegfried (3 felvonás)
  • Az istenek alkonya (előjáték + 3 felvonás)

- élete legnagyobb vállalkozása

- összefüggő zenedrámaciklus (Wagner szerint: trilógia előjátékkal)

- irodalmi források:

  • középkori Nibelung-ének
  • Siegfried-mondakör
  • izlandi Edda-ének
  • Völsunga-, Vilkina- és Nornagest-monda
  • Grimm német mitológiájáról szóló műve

- keletkezés:

  • Wagner aktívan részt vett a drezdai felkelésben (1849), ezért menekülnie kellett
  • Liszt segítségével jut el Svájcba
  • közben egy forradalmi opera tervén dolgozott: hogyan rontja meg az arany, a birtoklás, a hatalom vágya az egész világot
  • 25 éven keresztül dolgozott a művön – filozófiai nézetei átalakulnak
  • megoldás: pesszimista
  • az arany (hatalom szimbóluma) csak totális világégés árán juthat vissza eredeti helyére
  • ez a pusztulás azonban egy új kezdet is lehet
  • eredetileg egyetlen drámát akart írni: Siegfried halála
  • elkezdi megzenésíteni, de félbehagyja, mert szerinte nem tartalmaz elegendő információt a végkifejlet megértéséhez
  • így merül fel egy újabb mű terve: Az ifjú Siegfried
  • így jut el az előzményekhez: A Rajna kincse
  • átalakítja a mű koncepcióját
  • Siegfried halála új címet kap: Az istenek alkonya
  • először most már befejezi a szöveget, s aztán nekilát a zenének, de most már előről halad a végéig

Advertisement

- korábbi műveket túlszárnyalja:

  • hatalmas méretek
  • zenedráma következetes megvalósítása
  • témakör kiszélesítése
  • művészi látásmód

- vezérmotívumok:

  • Wotan – dárdamotívum = lefelé irányuló skálamozgás
  • Walhalla-motívum
  • 2 wälsung-téma
  • kardmotívum: jellegzetes dúr hármashangzat-felbontás
  • walkűrök lovaglása: bővített hármashangzat-felbontás + lovagló ritmus (Wagner más műveiben is a vadság kifejezőeszköze)
  • Siegfrid-motívum
  • megváltásmotívum = Sieglinde ujjongva fogadja a hírt, hogy terhes
  • álom motívuma – Brünhilde álma: néhány moduláló akkord

- helyszínek:

  • Valhalla: istenek otthona
  • Rajna parti királyság
  • Nibelheim

- szereplők + történet:

  • Természetfeletti lények
  • istenek
  • Wotan
  • istenek ura, hadisten
  • a valkűrök segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét
  • Fricka
  • Wotan felesége
  • házasság istennője
  • gyakran szembeszáll férjével annak hűtlensége miatt
  • arra biztatja Wotant, hogy lopja el Alberich aranyát, váltságdíjul Freiáért
  • Freia
  • Fricka húga
  • szerelem, termékenység istennője
  • Erda
  • Földanya
  • Wotan és Erda gyermekei: walkűrök
  • születésük után a Föld mélyére húzódik vissza
  • megjövendöli az istenek pusztulását, ha Wotan nem juttatja vissza az aranyat
  • normák
  • Erda lányai
  • a sors fonalának szövői
  • walkűrök
  • 9-en vannak
  • a csatában elesett leghősiesebbek lelkét viszik
  • védelmező szüzek, sisakkal, lándzsákkal
  • Wotan + Erda lányai
  • Brünhilde
  • Wotan kedvenc gyermeke, akaratának megvalósítója
  • története: (7)
  • ellenszegül apjának: megmenti Siegmund életét
  • büntetése: örök álom egy tűzzel körülvett sziklán + csak egy tiszta szívű ifjú szabadíthatja ki
  • Siegfried kiszabadítja + Brünhilde feladja isteni mivoltát
  • Hagen + Gunther elcsábítják Siegfridet a varázsitallal
  • Brünhilde elárulja Hagennek Siegfrid gyenge pontját
  • Siegfried meghal + Brünhilde öngyilkos lesz
  • Rajna sellői
  • Rajna kincsének őrzői (1)
  • Erda lányai
  • óriások
  • Fafner:
  • sárkánnyá változott óriás
  • történetük: (3)
  • segítenek az Isteneknek felépíteni új otthonukat, a Valhallát
  • Wotan megtagadja a kifizetésüket = Freia nekikadása
  • de hogy mégis fizessen, elrabolja a gyűrűt Alberichtől, aki megátkozza azt
  • Wotan odaadja az óriásoknak
  • hat az átok: Fafner megöli testvérét
  • Wotan rádöbben tette súlyára: lemond isteni rangjáról + helyét átadja Siegfridnek
  • nibelungok
  • Nibelheim törpe lakói
  • Alberich
  • Hagen apja
  • története: (2)
  • ellopja a Rajna aranyát, amelyből egy gyűrűt kovácsol magának, amelynek erejével Nibelheim felett uralkodik („Egy gyűrű mind felett…” /Gyűrűk ura/ J), és arra kényszeríti a nibelungokat, hogy óriási mennyiségű aranyat bányásszanak neki
  • az aranyból kovácsolja a láthatatlanná tevő sisakot
  • amikor ellopják az aranyát, megátkozza a gyűrűt, és végig annak visszaszerzésére törekszik („Drágaszááág…” J)
  • Mine
  • Alberich testvére
  • Siegfrid mostohaapja
  • Halandók
  • wälsungok
  • Wotan + egy földi asszony gyermekei
  • Siegmund
  • Sieglinde ikertestvére
  • nevének jelentése: győzelem hírnöke
  • története: (4)
  • varázskardot keresi, bolyong
  • találkozik Sieglindével, nem tudják, hogy ikertestvérek
  • egymásba szeretnek
  • itt hangzik el az egyetlen áriaszerű szóló a darabban: Tavaszi dal
  • rátalál a kardra, ő húzza ki
  • testvérével elmenekül, de Hunding rátalál és végez vele
  • Sieglinde
  • története: (5)
  • Hunding házában él
  • Brünhilde segíti menekülni Hunding elől, Siegmund gyermekével + Nothung (kard) darabjaival
  • Siegfrid megszületése után meghal
  • Siegfried
  • Siegmund + Sieglinde gyermeke
  • története: (6)
  • Mime kunyhójában nő fel árván
  • Mime célja: ő majd visszajuttatja a kincset a Rajnának
  • így a világ megmenekülne pusztulástól
  • + ld. Brünhilde + Gunther
  • gibichungok
  • Rajna-parti királyság urának, Gibich királynak leszármazottjai
  • Gunther
  • király
  • története: (8)
  • Brünhildát szeretné feleségnek
  • Hagentől megtudja, hogy ez lehetetlen
  • varázsitallal elkábítja Siegfridet, aki tudtán kívül Gutrune-ért cserébe megszerzi neki az asszonyt
  • Siegfrid halála után megpróbálja megszerezni a gyűrűt, de Hagen végez vele
  • Gutrune
  • Gunther lánya
  • Hagen
  • Gunther féltestvére
  • Alberich az apja
  • története: (9)
  • Alberich parancsára meg akarja szerezni a gyűrűt, ezért ráveszi Gunthert, hogy szerezze meg Brünhildát
  • megöli Siegfridet
  • megöli Gunthert
  • amikor megpróbálja megszerezni a gyűrűt, a Rajna sellői a mélybe rántják
  • Hunding
  • Sieglinde férje
  1. VII. TRISZTÁN ÉS IZOLDA (1857 – 1859)

- 3 felvonás

- 2 hatás:

  • Schopenhauer pesszimista filozófiája
  • Mathilde iránti szerelem

- megírást követően kb. 10 év múlva indul diadalútjára

- szövegkönyv: kelta mondából Wagner állítja össze

- drámai konfliktus intenzitása itt a legnagyobb

- zenedráma alapelveire épül

- 4 döntő fontosságú zenei gondolat:az előjáték sűrítve tartalmazza

  • vágy-motívum
  • pillantás-motívum
  • szerelmi lemondás témája
  • halál legyőzésének fordulata

- Trisztán-akkord: F H Disz Fisz

- szereplők:

  • Trisztán – apja Lyonesse királya, anyja Marke húga
  • Izolda – ír királylány
  • Marke király – Cornwall uralkodója
  • Kurwenal – fegyverhordozó
  • Brangäne – Izolda bizalmasa
  • Melot – a király egykori barátja
  • Morold – írek legvitézebb embere, Izolda vőlegénye

- történet: hajóúttal kezdődik + varázsital van benne

  1. VIII. A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK (1867)

- 3 felvonás

- Wagner egyetlen vígoperája

- helyszín: Nürnberg, 16. sz.

- mesterdal:

  • valószínűleg a középkori trubadúr-költészetből származik
  • később felbukkanó polgári mása: mesterdalok
  • hamar kialakul a mesterdal szigorú formája

- mesterdalnokok:

  • kézművesek, akik szabad órájukban verset + hozzá dallamot írnak
  • céhekbe tömörülnek
  • szigorú törvényeket hoznak a versekhez: tabulatúra
  • nagy tábla
  • dalnokiskola közepén helyezték el
  • a céhbe csak az jut be, aki követi a szabályokat
  • a pályázónak több fokozaton kell keresztül mennie
  • a felvétel próba alapján történt
  • helyszíne: nürnbergi Katalin-templom (énekiskola is itt működött)
  • leghíresebb: Hans Sachs
  • német költészet nagyjai között
  • nürnbergi mesterdalnokság legjelentősebb képviselője

- Wagner eredetileg ezt a Tannhaüser folytatásának szánta

- nagy Wagner-gondolatok egyike: lemondás, lázadás nélküli magány vállalása

Advertisement

  • Tannhaüser – Wolfram
  • Ring – Wotan
  • Trisztán – Marke király

- szereplők:

  • Hans Sachs – cipész
  • Pogner – ötvös, mesterdalnok
  • Stolzing – ifjú frank lovag
  • Eva – Pogner lánya
  • Beckmesser – városi írnok, mesterdalnok
  • Dávid – Sachs inasa
  • Magdaléna – Éva dajkája
  1. IX. PARSIFAL (1882)

- utolsó műve

- 3 felvonás

- források:

  • Grál-legenda, Chrétien de Troyes regénye alapján
  • Parzifal-monda

- helyszínek:

  • Grál birodalma
  • Monsalvat kastélya

- cselekményidő: kora középkor

- Wagner ünnepi áhítatos játéknak nevezte, de manapság: zenés misztériumjáték

Advertisement

- összefoglaló alkotás

A zenedráma a német Musikdrama tükörfordítása (nem azonos az olasz dramma per musica kifejezéssel, mely tulajdonképpen operát jelent), Wagner összművészeti törekvéseihez (Gesamtkunstwerk) kapcsolódó fogalom, olyan zenés színpadi alkotás, amelyben az opera hagyományos zárt számainak körvonalai feloldódnak, és a szöveg, énekhang, zene összefonódik a színpadi cselekményt értelmező vezérmotívumos szerkesztéssel. Az énekhangok a zenekar sűrű szövedékébe ágyazódnak. A cselekmény drámai sodrásának elsőbbsége nem szünteti meg a zenei folyamat öntörvényűségét, mindössze új zenei formáláselvek kikristályosodását segíti elő. A tematikus anyag zenekari bemutatása, illetve feldolgozása egy gyökerű azzal a változással, ahogyan a klasszikus szimfónia témacsoport elve a szimfonikus költemény műfajában átalakult.

Wagner műveiben a korábban már Monteverdi és Gluck által is megfogalmazott drámai esztétikai elsőbbséget hangsúlyozta a zene fölött és így jutott el a Gesamtkunstwerk fogalmáig, mely tulajdonképpen zenedrámáit jelöli. A fogalmat először Művészet és forradalom című 1849-es esszéjében használta először. A Gesamtkunstwerk fogalma, amelynek bevezetése heves vitákat váltott ki, a maga tekintetében duplán értelmezhető. Lehet semmitmondó, abban az esetben ha csak annyit mond, hogy a zenés drámában a költői szöveg és a színpadi cselekmény nem jelmezes koncert puszta ürügye, hanem a zenével együtt és azzal kölcsönhatásban a dráma szerves része. De lehet fellengzős is, amennyiben annyit jelent, hogy az egymástól elszigetelt részművészetek addigi története csupán hanyatlásuk története és a költészet, zene és festészet kiteljesedését és voltaképpeni jelentését csak a zenedráma alkotóelemeként, az antik tragédia restaurációjaként felfogott szintézisben érheti el.

Advertisement

[saját:] Wagner operareformja

  • akkori legnépszerűbb operaíró: Giacomo Meyerbeer
  • német
  • Itáliában tanult
  • Párizsban írt operákat
  • művészet célja: elénk tárni az ember ételmét
  • Wagner: a teljes embernek minden ingerét ki kell használni
  • zene+szöveg+tánc+látvány

ð Gesamtkunstwerk (=összművészeti alkotás) – zenedráma

  • a történetek mítoszok → általános emberi igazságok
  • zene: recitativo + ária → Wagner korai operáiban is jelen van

ð áriák: gyengítik a dráma erejét

ð recitativo → recitativo arioso: zenei élményt is nyújtanak

  • zenekar szerepe: megtámogatni a szöveget, olyan dolgokat fejezzen ki, amik nincsenek benne a szövegben → vezérmotívumok
  • új témák keresése → A názáreti Jézus, Buddha
  • Siegfried → szöveg megírása (Siegfried: világmegváltó)
  • időrendben visszafelé haladva írta meg a többi részt
  • Az ifjú Siegfried (megértésre)
  • A walkür (még korábbi magyarázatok)
  • A Rajna kincse (teremtés)

ð zene 1853-tól kezdve

  • a négyestés opera: A Nibelung gyűrűje
  1. A Rajna kincse – 1 felvonásos előjáték
  2. A walkür
  3. Siegfried 3 felvonásos operák (trillógia)
  4. Istenek alkonya