Dodekaf√≥nia: 12 hang teljes egyenrang√ļs√°ga, funkcion√°lis zene teljes hal√°la, hely√©be egy a 12 hang sorrendj√©t meghat√°roz√≥, v√°ltozatlan sor szerepel a zen√©ben. A zeneszerzŇĎ r√∂gz√≠ti a sorrendj√©t a 12 hangnak, mely majd a dallamban √≠gy jelenik meg => nincs r√∂gz√≠tve a ritmus, a dinamika klasszika/romantika elŇĎtti gondolkod√°sm√≥dja j√∂n vissza => f√ļgaszerkeszt√©s szigor√ļs√°ga k√∂sz√∂n vissza. Sztravinszkij k√©sŇĎbb vette √°t, Bart√≥k egy√°ltal√°n nem. Mathias Hauer volt a dodekaf√≥nia atyja => hangok funkci√≥tlan√≠t√°sa. Sch√∂nber √ļgy gondolta, h ebbŇĎl majd egy √ļj tonalit√°s alakul ki. Dalchstadti iskola: szerializmus, tonalit√°s (a szocializmusban Mo.-n is tiltott volt). 1956 ut√°n j√°tszott√°k Sch√∂nberg elsŇĎ dodekaf√≥n darabjait (melyeket az 1920-as √©vekben √≠rt). Az 1960-as √©vektŇĎl a kompon√°l√°s m√≥dja is szabadabb lett, az eg√©sz az aton√°liskorszak megregul√°z√°s√°b√≥l indul ki. Neoklasszicizmus (l√°tsz√≥lag visszafordul, klasszikus form√°k, tonalit√°shoz jobban viszonyul, de nem kev√©sb√© avantgarde, mint a dodekaf√≥nia) => egyidŇĎs a dodekaf√≥ni√°val (avantgarde ir√°nyzat).

A dodekafónia megszilárdulásának okai:

- I. vh. után szilárd talaj, rend keresése

- ‚Äô20-as, ‚Äô30-as √©vek: orat√≥rikus mŇĪfajok √ļjj√°√©led√©se (Bart√≥k: Cantata Profana - 1930, Debussy: Szt. Sebesty√©n), √ļj dr√°mai elŇĎad√°sm√≥d: Sztravinszkij ‚Äď Oidipus Rex, n√©pi sz√∂veg, ehhez val√≥ viszonyul√°s.

- zen√©s sz√≠npad: antik t√©m√°k j√∂nnek elŇĎ (Ariadn√©-t√©ma), neoklasszicizmus, opera-balett keret√©n bel√ľl.

- Jean Cocteau: sz√∂vegek ter√©n alkotott nagyot, sz√∂vegeibŇĎl oper√°t k√©sz√≠tettek.

Lecsupasz√≠totts√°g fontos, olyan korba ny√ļlik vissza, melyre a struktur√°lts√°g jellemzŇĎ volt (Haydn)

Advertisement

Francia ‚Äěhatok‚ÄĚ: ki√°ltv√°ny => vil√°goss√°ga a szerkezetnek, √°tl√°that√≥, √©rzelmi √©rtelemben szik√°r. Legyen v.mi, ami fr. zen√©nek mondhat√≥.

Dodekafónia

A dodekafónia elve

Az √ļn. m√°sodik b√©csi iskola megalap√≠t√≥ja, Sch√∂nberg a legradik√°lisabb √°talak√≠t√°sok k√©pviselŇĎje volt a modern zene ter√ľlet√©n. 1923-ban √ļjb√≥l kompon√°lni kezdett, √©s a zene √ļj szervezeti m√≥dj√°val aj√°nd√©kozta meg a vil√°got: ‚ÄěEzt a mŇĪveletet a tizenk√©t csak egym√°sra vonatkoztatott hanggal val√≥ kompon√°l√°s m√≥dszer√©nek neveztem el.‚ÄĚ Olyan √ļj ‚Äěrend √©s t√∂rv√©nyszerŇĪs√©g‚ÄĚ volt a c√©l, amely helyettes√≠teni tudja a ton√°lis harm√≥niarend formaalkot√≥ erej√©t. Egy Josef Matthias Hauer nevŇĪ zeneszerzŇĎ hasonl√≥ m√≥dszert dolgozott ki (tropustan), de a k√∂ztudatban Sch√∂nberg√© az elsŇĎs√©g (valamint Sch√∂nberg dodekaf√≥ni√°ja nagyobb alkot√≥i szabads√°got biztos√≠tott).

Advertisement

Sch√∂nberg azt kereste ‚Äď √©s m√°r Bach is ezt kereste ‚Äď, hogy hogyan lehet t√∂k√©letes egys√©get el√©rni egy zenedarabon bel√ľl. √ögy v√©lte, hogy √ļj m√≥dszere ‚Äěmegfelel a hangz√°st√©r abszol√ļt √©s egys√©ges √©rz√©kel√©se elv√©nek‚ÄĚ. De ha m√°r megvan a zene, ak√°rmilyen is a rendszere, hangoztatta Sch√∂nberg, a zen√©szek √©s a hallgat√≥s√°g felejtse el a rendszert, √©s a zen√©t mint zen√©t √≠t√©lje meg. ‚ÄěNem tudom el√©gszer mondani, hogy az √©n mŇĪveim tizenk√©t hang√ļ kompoz√≠ci√≥k, nem pedig tizenk√©t hang√ļ kompoz√≠ci√≥k!‚ÄĚ

Ez az √ļj zene alapj√°ban v√©ve horizont√°lis (ellenpontoz√≥ szerkeszt√©sŇĪ) volt a romantikusok vertik√°lis (akkordikus) kompon√°l√°s√°val szemben. Dallamvonal√°t sz√©les hangk√∂zugr√°sok darabolj√°k fel. A hangszereket √©s az emberi hangot szokatlan regiszterekben haszn√°lja. F√∂lismerhetŇĎ t√©m√°k helyett a hangsorb√≥l mer√≠tett sejtek szerepelnek.

A Reihe

Sch√∂nberg tizenk√©t hang√ļ (vagy dodekafon) m√≥dszere a kompoz√≠ci√≥t a kromatikus sk√°la tizenk√©t hangj√°b√≥l alkotott sorokra (Reihe) alapozza, melyeket √ļgy rendez el, hogy egyetlen hang se ism√©tlŇĎdj√©k az alapk√©szleten bel√ľl addig, am√≠g a m√°sik tizenegy meg nem sz√≥lalt. Ez√°ltal egyik hangjegy sem fontosabb a m√°sikn√°l. A hangsor √ļgy van elrendezve, hogy nem lehet √©rezni a h√°rmashangzati (hagyom√°nyos) harm√≥ni√°t (Berg megszegi ezt a szab√°lyt). Ezek a biztos√≠t√©kai annak, hogy a hallgat√≥nak ne legyen semmif√©le ton√°lis √©rzete. Ez az alapsor, a tizenk√©t fok√ļ sz√©ria, t√©mak√©nt vagy mot√≠vumk√©nt viselkedik.

Advertisement

H√°romf√©lek√©ppen alak√≠that√≥: j√°tszhat√≥ t√ľk√∂rford√≠t√°sk√©nt (mindegyik hangk√∂zl√©p√©s ir√°nya megfordul), utols√≥ hangj√°t√≥l visszafel√© (r√°kford√≠t√°s) √©s a r√°kford√≠t√°s t√ľkrek√©nt (r√°kt√ľk√∂rford√≠t√°s). Mindezek t√ľk√∂rform√°k, √©s nem √ļjak. M√°r Bach is haszn√°lta ŇĎket A f√ļga mŇĪv√©szet√©ben √©s m√°sutt. A n√©gy forma kiindulhat a kromatikus sk√°l√°nak mind a 12 hangj√°r√≥l (transzpoz√≠ci√≥k) ‚Äď ezzel minden mŇĪ sz√°m√°ra 48 Reihe √°ll rendelkez√©sre kiindul√≥pontk√©nt.

A Reihe hangjainak egy√ľtthangz√°s√°t nem szab√°lyozza semmi. Sz√©lsŇĎs√©ges sŇĪr√©tese a tizenk√©nt hang√ļ akkord.

K√ľl√∂nleges Reihe-strukt√ļr√°k

Egy Reihe hangk√∂zei meghat√°rozz√°k a Reihe, egyszersmind az eg√©sz darab jelleg√©t. A zeneszerzŇĎ szem√©lyis√©ge √≠gy m√°r a Reih√©ben kifejez√©sre jut.

Advertisement

Sch√∂nberg Reih√©i igen disszon√°ns hangk√∂z√∂k r√©v√©n t√ļlnyom√≥r√©szt nagy aton√°lis fesz√ľlts√©ggel rendelkeznek.

Berg Reih√©i konszon√°ns, sŇĎt, ton√°lis mezŇĎk kialak√≠t√°s√°ra t√∂rekednek konszon√°ns hangk√∂zeikkel √©s h√°rmashangzataikkal, mint p√©ld√°ul a HegedŇĪverseny Reih√©je.

Webern sorainak belsŇĎ strukt√ļr√°ja gyakran m√°r √∂nmag√°ban is magas szintŇĪ konstrukci√≥r√≥l √©s sŇĪrŇĪ vonatkoz√°si rendszerrŇĎl tan√ļskodik. √ćgy p√©ld√°ul az op. 24-es Concerto sora √∂nmag√°ban alapsor, r√°k-, t√ľk√∂rford√≠t√°s √©s r√°kt√ľk√∂r h√°rom hangb√≥l √°ll√≥ szimmetrikus csoportok form√°j√°ban.

Advertisement

A szeri√°lis zene korai form√°ja

A tizenk√©t hang√ļ technika a hangnak csak az egyik param√©ter√©t, a hangmagass√°got ill. a hangmagass√°g-viszonyokat szab√°lyozza. A Reihe-gondolkod√°s kiterjeszt√©se m√°s hangparam√©terekre, mint a hang idŇĎtartama, hangerŇĎ √©s hangsz√≠n 1950 ut√°n a szeri√°lis zene kialakul√°s√°hoz vezetett, annak is k√©t form√°j√°hoz: a punktu√°lis (hangonk√©nti sorszab√°lyoz√°s) √©s a statisztikai kompoz√≠ci√≥hoz (a hangkomplexumok szab√°lyoz√°sa). A mintak√©p Webern Reihe-gondolkod√°sa volt.

A hat√°rokat azonban zenei szempontb√≥l gyorsan el√©rt√©k: a strukt√ļr√°k hall√°s ut√°n k√∂vethetetlenek, a hangokat pedig a hiperpontosan megadott param√©terek szerint nem lehet pontosan sem el√©nekelni, sem elj√°tszani. Ez egyike volt azoknak a t√©nyezŇĎknek, amelyek az elŇĎad√≥t kiz√°r√≥ elektronikus zen√©hez ill. a v√©letlent betervezŇĎ aleat√≥ri√°hoz vezettek.

Advertisement

Arnold Franz Walter Sch√∂nberg (Ausztria, B√©cs, 1874. szeptember 13. ‚Äď USA, Los Angeles, 1951. j√ļlius 13.) osztr√°k zeneszerzŇĎ, a dodekafon zene √©s a szerializmus technik√°j√°nak megalkot√≥ja. Tan√°rk√©nt is a sz√°zad legnagyobb hat√°s√ļ egy√©nis√©gei k√∂z√© tartozott. KiemelkedŇĎ n√∂vend√©ke volt t√∂bbek k√∂z√∂tt Alban Berg √©s Anton Webern.

Alban Berg (1885-1935)

Osztr√°k zeneszerzŇĎ, Sch√∂nberg tan√≠tv√°nya. A m√°sodik b√©csi iskola tagjai k√∂z√ľl ŇĎ volt a legromantikusabb, r√° hatott legink√°bb Wagner, Mahler √©s az ut√≥romantika. √ČletmŇĪv√©t h√°rom korszak szerint lehet kategoriz√°lni.

Advertisement

Tonális periódus. Mintegy 140 fiatalkori dal.

Szabad aton√°lis peri√≥dus. Tanulm√°nyait ekkor (1910-es √©vek m√°sodik harmada) fejezte be. Zongoraszon√°ta, op. 1 (1907-1908), Von√≥sn√©gyes, op. 3 (1911), N√©gy darab klarin√©tra √©s zongor√°ra, op. 5 (1913), Wozzeck, op. 7 (1917, 21, ŇĎsbemutat√≥: 1925, Berlin), Kamarakoncert zongor√°ra, hegedŇĪre √©s 13 f√ļv√≥shangszerre (1923-25)

Utols√≥ alkot√≥i peri√≥dus. Berg ekkor m√°r felhaszn√°lja a tizenk√©tfok√ļs√°g elemeit is. L√≠rikus szvit von√≥sn√©gyes, 1925-26, Lulu c√≠mŇĪ opera (1928-35), HegedŇĪverseny (1935)

Advertisement

Anton Webern (1883-1945)

Osztr√°k zeneszerzŇĎ, Sch√∂nberg tan√≠tv√°nya. A makrokozmosz helyett a mikrokozmosz vil√°g√°t kutatta, a finom, r√∂vid √©letŇĪ, poentillisztikus hangok √©s cs√∂ndek vil√°g√°t, √ļj hangkapcsolatokat, a folyamatos aforisztikus lep√°rl√°st, a finoman csillog√≥ hangszerel√©st. Zen√©je az idŇĎvel egyre t√∂m√∂rebb √©s kurt√°bb lett. Sch√∂nberg √©s Berg sosem tudott teljesen elszakadni a romantik√°t√≥l; egyed√ľl Webern dolgozott tiszta hangkonstrukci√≥kkal, teljess√©ggel elutas√≠tva a romantikus retorik√°t. Annyira t√∂m√∂rek voltak a mŇĪvek, hogy egy-egy darab esetleg csak n√©h√°ny percig tartott, olykor pedig m√©g egy percig sem.

Hal√°la idej√©n alig ismert√©k zen√©j√©t, amely azonban az ut√≥bbi negyedsz√°zad alatt vil√°gszerte elterjedt: 1962-ben megalakult a Nemzetk√∂zi Webern T√°rsas√°g. A h√ļszas √©vekben √≠rt dodekafon mŇĪvei (H√°rom n√©pi sz√∂veg /Drei Volkstexte/, op. 17; Von√≥stri√≥, op. 20) a zeneszerzŇĎi technik√°nak arr√≥l a pontj√°r√≥l indultak el, ahov√° Sch√∂nberg √©s Berg √©rett mŇĪvei meg√©rkeztek. Webern azonban enn√©l is tov√°bb ment, amikor a dodekafon szerkeszt√©st szeri√°lis strukt√ļr√°v√° fejlesztette. Ez volt a leghat√°rozottabb elfordul√°s a zeneszerz√©s m√ļltj√°t√≥l, gy√∂keres szak√≠t√°s az eur√≥pai zene eg√©sz hagyom√°ny√°val. A szeri√°lis zene r√∂vid eszmevillan√°sokban t√∂rt√©nŇĎ, olykor alig √©rz√©kelhetŇĎ, minden eddigi jelrendszern√©l t√∂m√∂rebb megnyilatkoz√°sa volt, ahol nemcsak a harm√≥ni√°k rendj√©nek k√∂t√∂tts√©ge bomlott fel, nemcsak a dallam folytonoss√°ga old√≥dott meg, de a hangszerek funkci√≥ja is minim√°lis jelz√©sek minim√°lis idŇĎtartam√°ra szor√≠tkozott, √©s a hangmagass√°g regiszterei is rendk√≠v√ľli gyorsas√°ggal v√°ltakoztak, √≠gy emelve ki a hallgat√≥t a t√©r √©s idŇĎ stabil kereteibŇĎl. Az egyes hang hangz√°sa √©s sz√≠ne itt a zeneszerzŇĎ mŇĪgondj√°nak fŇĎ feladata (Klangfarbenmelodie), mert ezzel kell egy m√°sodperc alatt kifejeznie mindazt az emocion√°lis tartalmat, amit elŇĎdei olykor egy teljes t√©telen √°t k√∂zvet√≠tettek. Ennek az elvnek k√∂vetkezetes megval√≥s√≠t√°sa okozza Webern mŇĪveinek v√©gletes r√∂vids√©g√©t √©s √©rz√©kenys√©g√©t.