• klasszikáig: műfajok alapvető megkülönböztetése: nyilvános/nem nyilvános
  • klasszikában is jelen volt még, de a határok egyre inkább elmosódtak
  • kamarazene

ð a bécsi klasszikában először önálló műfajstílus

ð újítások, személyes stílusok hordozója

ð már nyilvános, polgári koncerten is előadják, jellemzően a XVIII- század végi Londonban, Párizsban → a kamaraműfajokat is bevonták a koncertéletbe

ð billentyűs és dallamhangszeres kamarazene

Zongorás kamarazene (csembaló, fortepiano, klavikord, tangenszongora)

  • a zongora a lényeg, obligált (kötelező és elhagyhatatlan)

ð ad libitum hegedű és cselló – csak kísérnek!

ð zongorás trió

  • Mozart: 1764 – Párizs

ð utazások alatt zongorás darabokat komponált

ð „Sonatas pour le clavecin d’accompagnement d’un violon ad lib.”

  • 1765, London - +cselló is
  • 1770-es évek: önálló zongorás trió
  • Haydn-féle

ð ad lib. kíséretes zongoraszonátákból származik

ð kései darabjai

ð 3 nagy sorozat

ð stílusa alapvetően nem drámai (↔ Mozart)

  • Mozart-féle

ð a cselló nagyon fontos, elhagyhatatlan

ð már olyan műfajok is megjelennek, ahol több hangszer is van a zongora mellett – zongoranégyes, zongoraötös

Advertisement

ð hegedű-zongora szonáta: 1777 – 6 ilyen szonáta → párbeszéd a zongora jobb keze és a hegedű között

Zongora nélküli (dallamhangszeres) kamarazene

  1. Vonósnégyes
  • 4 egyenrangú szólam → egyensúly műfaja
  • tartalmas mondanivaló – szórakoztatás
  • homofón – polifón
  • virágkor: 1770-1800, addig nem volt igazán kiforrott, egységes; a romantika hagyományos ágának képviselőinél az egész XIX. században jelen volt
  • elődök, előzmények:

ð Sammartini koncertszimfóniák (szólamszám miatt) – 4 vonós szólam, nincs Basso Continuo

Advertisement

ð concerto a quattro (Torelli)

ð német: Telemann (a quattro)

ð sonate en quator (Párizs)

ð mannheimi iskola: kvártett-szimfónia (nincsenek fafúvók)

ð dél-német/osztrák hagyományok

  • első Haydn-kvartettek: 1759 – utána hosszú szünet az 1770-es évekig

ð Haydn számára ez a legszemélyesebb műfaj

ð Nap-kvártettek: 1772 – op.33-as kvártett: 1781 → ebben a 10 évben főleg buffákat írt, kevésbé görcsös már a stílusa

Advertisement

ð 16 vonósnégyest írt 1786 és 1791 között – Mozart nagy hatással volt rá, sőt, Mozart neki ajánlotta 6 vonósnégyesét (Haydn kvártettek)

ð a mű folytonossága magában az anyagban van elrejtve, nem kell barokk módon szétteríteni, a mű önmagából táplálkozik

ð monotematikus

ð zene energiája:

  • a disszonancia feloldást kíván, a szekvencia folytatást igényel

ð 1770-es évekre megszilárdította a vonósnégyes pozícióját – virágkor

[Rosen: Haydn-vonósnégyes: 155-197, Mozart-vonósötös: 261-364, Haydn-zongoratrió: 474-494]