This is a platform for User Generated Content. G/O Media assumes no liability for content posted by Kinja users to this platform.

Alternatívák a XX. sz. első felének muzsikájában

Illustration for article titled Alternatívák a XX. sz. első felének muzsikájában

Milyen irányzatokkal foglalkozunk? dodekafónia, folklorizmus, posztromantika, (Rahmanyinov)

Advertisement

Neoklasszicizmus.

A későromantika reakciójaként visszafordulás a klasszika esztétikájához, a régi műfajokhoz és formákhoz, amelyeket új élettel töltenek meg.

Advertisement

- a 20. sz. legfontosabb irányzata, régi zene megkerülhetetlen jelensége

- minden, ami romantika előtti, főleg barokk

- historikus előadásmód, régebbi zenék játszása

- húszas évektől nevezik az irányzatot így

- paródia, más zeneszerzők zenéjének használata

- polifón gondolkodás terjedt el újra

- nem harmonikusan és funkciósan gondolkodnak

- hanem horizontálisan, dallamban

- romantikaellenes

- áttetsző, világos, áttekinthető, érzelemmentes

- nemzetiséggel összekötődik

- 1918 – párizsi hatok

- nem akarunk olyan zenét hallgatni, amit tenyérbe hajtott fejjel lehet hallgatni

Advertisement

- nemzeti múlthoz menjünk vissza (Couperin, Rameau)

- igazán franciák és nem érzelgősek, letisztult formák

- drámaiatlan

Satie:

dodekafónia, Berg, stb ellenkezőjét annak ami előtte volt

az eszközök nem változnak csak a struktúrája

a mozgatórugó más lesz

harmóniák vannak, egyszerűek

nincs dramaturgiája (nincs struktúra, funkciós rendje nincsen, de tonalitása van)

Advertisement

nem dinamikus, inkább „áll” ßà Beethoven (dramaturgiában gondolkodott)

hármashangzat világ megmarad, az akkordkészlet szintjén, de funkciós rendje nincs

Advertisement

formarészek nem képviselnek haladást

„bútorzene” – használati tárgy, súlyos tartalmak nincsenek, háttérzene

diatonikus rendbe – egymás melletti hangsorok

gimnopédiák, zongoradarab, egyszerű, rövid darabokból álló sorozat, groteszk keringő

Advertisement

vegsations - 840X-szer kell elismételni 3 sort

impresszionizmus (Debussy, Ravel)

A huszadik század

A 20. század első évtizede megrázó változások egész sorát produkálta az emberi gondolkodásban. 1900-ban Sigmund Freud közreadta Álomfejtés című művét, s ezt követően az emberiség új úton kutatta az emberi elme működését. Ugyanebben az évben hozta nyilvánosságra Max Planck a kvantumelméletet, amely megdöntötte az euklidészi geometriát és a newtoni fizikát. Albert Einstein a Planck-féle egyenletek felhasználásával fejlesztette ki a speciális relativitáselméletet, s ennek révén kiderült, hogy az univerzumot irányító törvények egészen mások, mint addig hitték. 1903-ban a Wright fivérek a repülővel valóra váltották az emberiség sok évszázados álmát.

Advertisement

A különböző művészetekben hasonló folyamatok zajlottak. 1910-ben Vaszilij Kandinszkij megfestette első teljesen absztrakt művét, és a festészet gyökeresen megváltozott. Létrejött a nonfiguratizmus. Az irodalomban felbomlott a dráma hármas egysége, A zenében pedig több évszázados uralma után letaszították trónjáról a tonalitást. Visszatért a vízszintes, polifón gondolkodás (Reihe).

Expresszionizmus

Kandinszkij (orosz festő, író): „…egy belső kifejezés külső, látható formában való bemutatása.” Az expresszionizmus felerősített romantika, a belső állapot kivetítése. Minden expresszionista mű – akár képzőművészeti, akár zenei – roppant komoly. Az expresszionizmus kerüli a felületes csínt, s megpróbál túllélpni a természeten. Sokszor tartalmaz társadalmi, pszichológiai magyarázatot; a lelket, a pszichét, a tudattalant fejezi ki. Míg az impresszionizmus áttetsző és érzéki textúrával az idális állapotot igyekezett fölidézni, s kerülte a feketét, az expresszionizmus sokszor a brutalitásig menően kendőzetlen, céltudatosan torzítja a vonalakat és a textúrát, s tele van ideges feszültséggel. Az impresszionista zene lecsiszolt, és sosem szakít teljesen a tonalitással (= természettel), az expresszionista zene disszonáns, atonális, tele van szaggatott, hiányos melódiákkal, és nem annyira az ideállal, mint a felfokozott realizmussal foglalkozik.

Advertisement

Schönberg nagyon tudatosan azt igykezett megvalósítani a zenében, amit az expresszionisták a festészeben. Két expresszionista csoporttal is szoros kapcsolatot ápolt: az 1905-től 1913-ig működő Die Brücke (A Híd) és az 1911-ben megalakult, Münchenben működő expresszionista Der Blaue Ritter (A Kék Lovas) művészcsoporttal.

A huszadik század zenéje

A 20. század az Új Zene (Musica nova, musica viva). Más korszakokban is volt új zene

Advertisement

- ars nova 1320 körül (középkor)

- ars nova 1430 körül (reneszánsz)

- musica nuova 1600 körül (barokk)

- új zene 1750 körül (klasszika)

- új irányzat 1820 körül (romantika)

A történelemmel való szakítás azonban soha nem volt ilyen erős, nevezetesen a tonalitás feladásától (Schönberg) valamennyi hagyományos zene- és műfogalom feladásáig (Cage). Ugyanakkor számos területet szinte egyáltalán nem érintett ez a szakítás (szórakoztató zene, neoklasszicizmus, opera és hangversenyélet)

Advertisement

A 20. századra olyan stílusbeli plularizmus jellemző, amilyet egyetlen régebbi kor sem ismert. Ehhez járulnak még olyan tényezők, mint a zenetörténet állandó jelenléte, a más népek zenéjéről szerzett komoly ismeretek s a zene hozzáférhetősége lemezen és hangszalagon (hatásukban a könyvnyomtatással összehasonlítható találmányok). A zene pluralizmusa a korszellem tükre, amennyiben korszellemről a sokféleség miatt még egyáltalán beszélni lehet.

Általános ismertetés

Míg a régebbi időkben még léteztek olyan fogalmak, amelyek bizonyos érvényességgel jelöltek meg karaktereket és tendenciákat (pl. humanizmus és reneszánsz), a 20. századot lehetetlen ilye módon osztályozni. A közlekedés és a tömegkommunikáció révén a világ kisebb lett; nagyobbak lettek az önkényuralmak és háborúk okozta katasztrófák, nagyobb lett a totális megsemmisülés veszélye, a szegénység és gazdagság, észak és dél, kelet és nyugat ellentéte. A szellemet és érzelmeket pusztító materializmus ellenére újabban a modern természettudományban (magfizika) új felismerések születnek a szellemről és anyagról, s ezek újból lehetővé teszik a lét egységes látásódját és átélését, ami viszont minden kultúra, művészet és zene előfeltétele.

Advertisement

A kortárs zenének része van kora kialakításában. Nem lehet jobb, mint amaz – ha igaz akar lenni. Még akkor sem, ha a történelmet tükrözi vagy utópiákat teremt. Az új zene jellemzői, a stílusbeli pluralizmus és a disszonancia, az egységes világkép hiányát, s az ember és a természet harmóniájának, egyben az ember belső harmóniájának hiányát tanúsítják. Ma csak sejthető az embernek, a világnak és az univerzumnak mint harmonikus egésznek új, átfogóbb (ideális esetben: integrált) tudatossága és ennek a zenében történő kifejezése.

Egy későbi kor a 20. század zenéjében talán nem csak egy önálló korszakot, a mintegy 300 éves (kb. 1600-1900) tonális zene végét látja majd, hanem egy nagyobb egység krízisét is: a (középkor óta tartó) újkor krízisét, egy évezred vagy még hosszabb időszak krízisét.

Advertisement

Folyamatok és tendenciák

A zenei modernség ébredésének sejtésével jellemezhető századfordulóhoz tartozik az

Advertisement

Impresszionizmus. Elsősorban francia irányzat, az érzelmek hangsúlyozásával, szubtilis módon nyitott meg új horizontokat, szép hangzásokal és nagy hatással.

Expresszionizmus. Ez az elsősorban német irányzat a belső érzésvilág kifejezésére hivatkozik, és túllép az esztétikai határokon. Az impresszionizmus és expresszionizmus, a lélek legkifinomultabb kifejezésének művészeteként egy hiperromantikus magatartásforma jelensége és következménye.

Advertisement

Futurizmus. Balilla Pratella futurista kiáltványaiban (1912) lelkesen követelte a technika és az ipar zajainak a zenében történő megjelenítését. Luigi Russolo is kísérletezett L’arte dei rumori című művében (1916) a zörej-zenével (bruitizmus), de a zenei forma hiánya zsákutcába vezetett.

Az 1950 utáni zene

A 30-as és 40-es évek megtorpanása után a 2. világháború elmúltával, a1950 körül erőteljes új irányzatok indulnak meg, beleértve a zene fogalmának szokatlan kibővítését (indetermináció, Távol-Kelet). A szórakoztató dzsessz, pop- és rockzene is hihetetlen mértékben terjed az elektronika és a tömegkommunikációs eszközök révén.

Advertisement

Szeriális zene. A Reihe-technika alkalmazása valamennyi paraméterre.

Elektronikus zene. Az új technikai lehetőségek új zenék, az élő elektronika újra spontán kreativitást tesznek lehetővé.

Advertisement

Aleatória. A véletlen újra sokoldalú fantáziát visz a racionalitásba.

Posztszeriális zene. Tovább finomítja a struktúrákat és jelenségeket, egészen a szélsőségekig (hangzás-kompozíció) és újszerűen hat a kísérleti zenés színházban.

Advertisement

Új egyszerűség. Ismét az érzelmek szubjektív, közvetlen kifejezését tűzi ki célul (bonyolult partitúrákkal), míg az amerikai eredetű minimal music meditatív egyszerűségre törekszik (posztmodern).

A határok kinyitása és a legkülönbözőbb országok és népek zenéjének jelenléte a médiumok révén erős ösztönzést jelent a 20. században.

Advertisement

Zenefelfogás

A 20. század zenéje nem egységes, s ugyanilyen különbözőek a felfogások is azt illetően, hogy mi a zene vagy minek kell lennie.

Advertisement

A zene lényegéről alkotott vélemények a formákkal való puszta játéktól a zenének a tartalom és eszme művészeteként történő felfogásáig (Harmann, Nohl, Dahlhaus) terjednek:

- A régi kozmikus aspektus a zenéről a rezgő világmindenség részeként szól (Busoni), s ez a legújabb időkben megerősítést nyert, részben távolkeleti hatásokra (Stockhausen).

Advertisement

- A Hegelt világtükröződés-elmélet a művészetben és a zenében a kornak megfelelően kibővül (tömegtársadalom, elektronika).

- A modern zenepszichológia új nézeteket hoz létre, pl. a zene mint az akarat rezdüléseinek dinamikája (Kurth).

Advertisement

- Továrra is alapvetőnek tekintik az érzelem kifejezését a zenében, s ez különböző ironyokban hat.

A tartalom kibővítése. A kor állapotai és történései állandóan bővítik a zene tartalmát. A futurizmus például megkísérelte az ipari zajt közvetlenül áttenni a zenébe. A modern mechanika és motorika közvetett módon számos zeneműben megjelenik, pl. Honegger Pacific 231. Teljesen más a tartalma Penderecki művének: Threnos. Hirosima túlélőinek.

Advertisement

Új esztétika. Részben radikálisan tagadják a zene régi formálóelveit, melyek szerint a zene egyike a szépművészeteknek. A zenének nem kell többé feltétlenül szépnek és harmonikusnak lennie, fontosabb, hogy igaz, tehát csúnya is legyen. A zene és a zenei műalkotás fogalmához való viszonyulás megváltozik:

- A modern zene már nem objektív, korok fölötti szabályokhoz kötődik, hanem kb. 1890-től tudatosan a mindenkori korszerűt tükrözi. Dahlhaus a zenei modernség fogalmát az 1890-1914 közötti időszakra használja.

Advertisement

- Az avantgarde haladó mozgalomnak tekinti magát, merész újításokra tör, pl. az atonalitással, az elektronikus zenével, a kísérleti zenés színházzal.

Az indetermináció (Cage) a kiszámíthatatlan spontaneitás kedvéért feladja a régi műkaraktert. Az aleatória a véletlen és egyidejűség mozzanatával bővíti a művet, akárcsak az ún, work in progress, ahol mindiga mű éppen legutolsó alakja az érvényes.

Advertisement

Zenehallgatás. Az új zene magas követelményei révét is elszigetelte magát ama fogyasztói társadalom kényelmességének kontrasztjaként, amely megelégszik a szép látszattal.

Adorno kategorikus különbséget tesz szakértői zenehallgatás, valamint figyelmes, tanulási célú, ressentiment-hallgatás (Bach-kedvelők), szórakozási célú és közömbös zenehallgatás között.

Advertisement

Új kifejezés. Az új zenére jellemző a zenefelfogás kibővítése és az ennek megfelelő formai minőségek (egészen addig, hogy újnak kell lenni az érvényesülés érdekében).

Folklorizmus. A 20. században megnő az érdeklődés a népdalok és néptáncok iránt

- a zenei magaskultúra reakciójaként, az eredeti zene keresésével;

- ama specifikus zenei anyag gyűjtéseként és megőrzéseként, amely különben elveszne.

Advertisement

Williams, Bartók, Janacek teremtette meg az alapokat.

Történelem és jelenkor

A 20. század tesz első ízben kísérletet arra, hogy a zenetörténetet a mindenkori kortárs szemével nézze. Ebben az új forráskiadványok, kutatások, a stílusismeret, a korabeli hangszerek restaurálása ill. másolása segít.

Share This Story

Get our newsletter