Milyen irányzatokkal foglalkozunk? dodekafónia, folklorizmus, posztromantika, (Rahmanyinov)

Neoklasszicizmus.

A k√©sŇĎromantika reakci√≥jak√©nt visszafordul√°s a klasszika eszt√©tik√°j√°hoz, a r√©gi mŇĪfajokhoz √©s form√°khoz, amelyeket √ļj √©lettel t√∂ltenek meg.

- a 20. sz. legfontosabb ir√°nyzata, r√©gi zene megker√ľlhetetlen jelens√©ge

- minden, ami romantika elŇĎtti, fŇĎleg barokk

- historikus elŇĎad√°sm√≥d, r√©gebbi zen√©k j√°tsz√°sa

- h√ļszas √©vektŇĎl nevezik az ir√°nyzatot √≠gy

- par√≥dia, m√°s zeneszerzŇĎk zen√©j√©nek haszn√°lata

- polif√≥n gondolkod√°s terjedt el √ļjra

- nem harmonikusan és funkciósan gondolkodnak

- hanem horizont√°lisan, dallamban

- romantikaellenes

- √°ttetszŇĎ, vil√°gos, √°ttekinthetŇĎ, √©rzelemmentes

- nemzetis√©ggel √∂sszek√∂tŇĎdik

- 1918 ‚Äď p√°rizsi hatok

- nem akarunk olyan zenét hallgatni, amit tenyérbe hajtott fejjel lehet hallgatni

Advertisement

- nemzeti m√ļlthoz menj√ľnk vissza (Couperin, Rameau)

- igaz√°n franci√°k √©s nem √©rzelgŇĎsek, letisztult form√°k

- dr√°maiatlan

Satie:

dodekaf√≥nia, Berg, stb ellenkezŇĎj√©t annak ami elŇĎtte volt

az eszk√∂z√∂k nem v√°ltoznak csak a strukt√ļr√°ja

a mozgatórugó más lesz

harm√≥ni√°k vannak, egyszerŇĪek

nincs dramaturgi√°ja (nincs strukt√ļra, funkci√≥s rendje nincsen, de tonalit√°sa van)

Advertisement

nem dinamikus, ink√°bb ‚Äě√°ll‚ÄĚ √ü√† Beethoven (dramaturgi√°ban gondolkodott)

hármashangzat világ megmarad, az akkordkészlet szintjén, de funkciós rendje nincs

formarészek nem képviselnek haladást

‚Äěb√ļtorzene‚ÄĚ ‚Äď haszn√°lati t√°rgy, s√ļlyos tartalmak nincsenek, h√°tt√©rzene

diatonikus rendbe ‚Äď egym√°s melletti hangsorok

gimnop√©di√°k, zongoradarab, egyszerŇĪ, r√∂vid darabokb√≥l √°ll√≥ sorozat, groteszk keringŇĎ

Advertisement

vegsations - 840X-szer kell elismételni 3 sort

impresszionizmus (Debussy, Ravel)

A huszadik sz√°zad

A 20. sz√°zad elsŇĎ √©vtizede megr√°z√≥ v√°ltoz√°sok eg√©sz sor√°t produk√°lta az emberi gondolkod√°sban. 1900-ban Sigmund Freud k√∂zreadta √Ālomfejt√©s c√≠mŇĪ mŇĪv√©t, s ezt k√∂vetŇĎen az emberis√©g √ļj √ļton kutatta az emberi elme mŇĪk√∂d√©s√©t. Ugyanebben az √©vben hozta nyilv√°noss√°gra Max Planck a kvantumelm√©letet, amely megd√∂nt√∂tte az euklid√©szi geometri√°t √©s a newtoni fizik√°t. Albert Einstein a Planck-f√©le egyenletek felhaszn√°l√°s√°val fejlesztette ki a speci√°lis relativit√°selm√©letet, s ennek r√©v√©n kider√ľlt, hogy az univerzumot ir√°ny√≠t√≥ t√∂rv√©nyek eg√©szen m√°sok, mint addig hitt√©k. 1903-ban a Wright fiv√©rek a rep√ľlŇĎvel val√≥ra v√°ltott√°k az emberis√©g sok √©vsz√°zados √°lm√°t.

Advertisement

A k√ľl√∂nb√∂zŇĎ mŇĪv√©szetekben hasonl√≥ folyamatok zajlottak. 1910-ben Vaszilij Kandinszkij megfestette elsŇĎ teljesen absztrakt mŇĪv√©t, √©s a fest√©szet gy√∂keresen megv√°ltozott. L√©trej√∂tt a nonfiguratizmus. Az irodalomban felbomlott a dr√°ma h√°rmas egys√©ge, A zen√©ben pedig t√∂bb √©vsz√°zados uralma ut√°n letasz√≠tott√°k tr√≥nj√°r√≥l a tonalit√°st. Visszat√©rt a v√≠zszintes, polif√≥n gondolkod√°s (Reihe).

Expresszionizmus

Kandinszkij (orosz festŇĎ, √≠r√≥): ‚Äě‚Ķegy belsŇĎ kifejez√©s k√ľlsŇĎ, l√°that√≥ form√°ban val√≥ bemutat√°sa.‚ÄĚ Az expresszionizmus felerŇĎs√≠tett romantika, a belsŇĎ √°llapot kivet√≠t√©se. Minden expresszionista mŇĪ ‚Äď ak√°r k√©pzŇĎmŇĪv√©szeti, ak√°r zenei ‚Äď roppant komoly. Az expresszionizmus ker√ľli a fel√ľletes cs√≠nt, s megpr√≥b√°l t√ļll√©lpni a term√©szeten. Sokszor tartalmaz t√°rsadalmi, pszichol√≥giai magyar√°zatot; a lelket, a pszich√©t, a tudattalant fejezi ki. M√≠g az impresszionizmus √°ttetszŇĎ √©s √©rz√©ki text√ļr√°val az id√°lis √°llapotot igyekezett f√∂lid√©zni, s ker√ľlte a feket√©t, az expresszionizmus sokszor a brutalit√°sig menŇĎen kendŇĎzetlen, c√©ltudatosan torz√≠tja a vonalakat √©s a text√ļr√°t, s tele van ideges fesz√ľlts√©ggel. Az impresszionista zene lecsiszolt, √©s sosem szak√≠t teljesen a tonalit√°ssal (= term√©szettel), az expresszionista zene disszon√°ns, aton√°lis, tele van szaggatott, hi√°nyos mel√≥di√°kkal, √©s nem annyira az ide√°llal, mint a felfokozott realizmussal foglalkozik.

Advertisement

Sch√∂nberg nagyon tudatosan azt igykezett megval√≥s√≠tani a zen√©ben, amit az expresszionist√°k a fest√©szeben. K√©t expresszionista csoporttal is szoros kapcsolatot √°polt: az 1905-tŇĎl 1913-ig mŇĪk√∂dŇĎ Die Br√ľcke (A H√≠d) √©s az 1911-ben megalakult, M√ľnchenben mŇĪk√∂dŇĎ expresszionista Der Blaue Ritter (A K√©k Lovas) mŇĪv√©szcsoporttal.

A huszadik század zenéje

A 20. sz√°zad az √öj Zene (Musica nova, musica viva). M√°s korszakokban is volt √ļj zene

Advertisement

- ars nova 1320 k√∂r√ľl (k√∂z√©pkor)

- ars nova 1430 k√∂r√ľl (renesz√°nsz)

- musica nuova 1600 k√∂r√ľl (barokk)

- √ļj zene 1750 k√∂r√ľl (klasszika)

- √ļj ir√°nyzat 1820 k√∂r√ľl (romantika)

A t√∂rt√©nelemmel val√≥ szak√≠t√°s azonban soha nem volt ilyen erŇĎs, nevezetesen a tonalit√°s felad√°s√°t√≥l (Sch√∂nberg) valamennyi hagyom√°nyos zene- √©s mŇĪfogalom felad√°s√°ig (Cage). Ugyanakkor sz√°mos ter√ľletet szinte egy√°ltal√°n nem √©rintett ez a szak√≠t√°s (sz√≥rakoztat√≥ zene, neoklasszicizmus, opera √©s hangverseny√©let)

Advertisement

A 20. sz√°zadra olyan st√≠lusbeli plularizmus jellemzŇĎ, amilyet egyetlen r√©gebbi kor sem ismert. Ehhez j√°rulnak m√©g olyan t√©nyezŇĎk, mint a zenet√∂rt√©net √°lland√≥ jelenl√©te, a m√°s n√©pek zen√©j√©rŇĎl szerzett komoly ismeretek s a zene hozz√°f√©rhetŇĎs√©ge lemezen √©s hangszalagon (hat√°sukban a k√∂nyvnyomtat√°ssal √∂sszehasonl√≠that√≥ tal√°lm√°nyok). A zene pluralizmusa a korszellem t√ľkre, amennyiben korszellemrŇĎl a sokf√©les√©g miatt m√©g egy√°ltal√°n besz√©lni lehet.

√Āltal√°nos ismertet√©s

M√≠g a r√©gebbi idŇĎkben m√©g l√©teztek olyan fogalmak, amelyek bizonyos √©rv√©nyess√©ggel jel√∂ltek meg karaktereket √©s tendenci√°kat (pl. humanizmus √©s renesz√°nsz), a 20. sz√°zadot lehetetlen ilye m√≥don oszt√°lyozni. A k√∂zleked√©s √©s a t√∂megkommunik√°ci√≥ r√©v√©n a vil√°g kisebb lett; nagyobbak lettek az √∂nk√©nyuralmak √©s h√°bor√ļk okozta katasztr√≥f√°k, nagyobb lett a tot√°lis megsemmis√ľl√©s vesz√©lye, a szeg√©nys√©g √©s gazdags√°g, √©szak √©s d√©l, kelet √©s nyugat ellent√©te. A szellemet √©s √©rzelmeket puszt√≠t√≥ materializmus ellen√©re √ļjabban a modern term√©szettudom√°nyban (magfizika) √ļj felismer√©sek sz√ľletnek a szellemrŇĎl √©s anyagr√≥l, s ezek √ļjb√≥l lehetŇĎv√© teszik a l√©t egys√©ges l√°t√°s√≥dj√°t √©s √°t√©l√©s√©t, ami viszont minden kult√ļra, mŇĪv√©szet √©s zene elŇĎfelt√©tele.

Advertisement

A kort√°rs zen√©nek r√©sze van kora kialak√≠t√°s√°ban. Nem lehet jobb, mint amaz ‚Äď ha igaz akar lenni. M√©g akkor sem, ha a t√∂rt√©nelmet t√ľkr√∂zi vagy ut√≥pi√°kat teremt. Az √ļj zene jellemzŇĎi, a st√≠lusbeli pluralizmus √©s a disszonancia, az egys√©ges vil√°gk√©p hi√°ny√°t, s az ember √©s a term√©szet harm√≥ni√°j√°nak, egyben az ember belsŇĎ harm√≥ni√°j√°nak hi√°ny√°t tan√ļs√≠tj√°k. Ma csak sejthetŇĎ az embernek, a vil√°gnak √©s az univerzumnak mint harmonikus eg√©sznek √ļj, √°tfog√≥bb (ide√°lis esetben: integr√°lt) tudatoss√°ga √©s ennek a zen√©ben t√∂rt√©nŇĎ kifejez√©se.

Egy k√©sŇĎbi kor a 20. sz√°zad zen√©j√©ben tal√°n nem csak egy √∂n√°ll√≥ korszakot, a mintegy 300 √©ves (kb. 1600-1900) ton√°lis zene v√©g√©t l√°tja majd, hanem egy nagyobb egys√©g kr√≠zis√©t is: a (k√∂z√©pkor √≥ta tart√≥) √ļjkor kr√≠zis√©t, egy √©vezred vagy m√©g hosszabb idŇĎszak kr√≠zis√©t.

Folyamatok és tendenciák

A zenei moderns√©g √©bred√©s√©nek sejt√©s√©vel jellemezhetŇĎ sz√°zadfordul√≥hoz tartozik az

Advertisement

Impresszionizmus. ElsŇĎsorban francia ir√°nyzat, az √©rzelmek hangs√ļlyoz√°s√°val, szubtilis m√≥don nyitott meg √ļj horizontokat, sz√©p hangz√°sokal √©s nagy hat√°ssal.

Expresszionizmus. Ez az elsŇĎsorban n√©met ir√°nyzat a belsŇĎ √©rz√©svil√°g kifejez√©s√©re hivatkozik, √©s t√ļll√©p az eszt√©tikai hat√°rokon. Az impresszionizmus √©s expresszionizmus, a l√©lek legkifinomultabb kifejez√©s√©nek mŇĪv√©szetek√©nt egy hiperromantikus magatart√°sforma jelens√©ge √©s k√∂vetkezm√©nye.

Futurizmus. Balilla Pratella futurista ki√°ltv√°nyaiban (1912) lelkesen k√∂vetelte a technika √©s az ipar zajainak a zen√©ben t√∂rt√©nŇĎ megjelen√≠t√©s√©t. Luigi Russolo is k√≠s√©rletezett L‚Äôarte dei rumori c√≠mŇĪ mŇĪv√©ben (1916) a z√∂rej-zen√©vel (bruitizmus), de a zenei forma hi√°nya zs√°kutc√°ba vezetett.

Advertisement

Az 1950 ut√°ni zene

A 30-as √©s 40-es √©vek megtorpan√°sa ut√°n a 2. vil√°gh√°bor√ļ elm√ļlt√°val, a1950 k√∂r√ľl erŇĎteljes √ļj ir√°nyzatok indulnak meg, bele√©rtve a zene fogalm√°nak szokatlan kibŇĎv√≠t√©s√©t (indetermin√°ci√≥, T√°vol-Kelet). A sz√≥rakoztat√≥ dzsessz, pop- √©s rockzene is hihetetlen m√©rt√©kben terjed az elektronika √©s a t√∂megkommunik√°ci√≥s eszk√∂z√∂k r√©v√©n.

Szeriális zene. A Reihe-technika alkalmazása valamennyi paraméterre.

Elektronikus zene. Az √ļj technikai lehetŇĎs√©gek √ļj zen√©k, az √©lŇĎ elektronika √ļjra spont√°n kreativit√°st tesznek lehetŇĎv√©.

Advertisement

Aleat√≥ria. A v√©letlen √ļjra sokoldal√ļ fant√°zi√°t visz a racionalit√°sba.

Posztszeri√°lis zene. Tov√°bb finom√≠tja a strukt√ļr√°kat √©s jelens√©geket, eg√©szen a sz√©lsŇĎs√©gekig (hangz√°s-kompoz√≠ci√≥) √©s √ļjszerŇĪen hat a k√≠s√©rleti zen√©s sz√≠nh√°zban.

√öj egyszerŇĪs√©g. Ism√©t az √©rzelmek szubjekt√≠v, k√∂zvetlen kifejez√©s√©t tŇĪzi ki c√©lul (bonyolult partit√ļr√°kkal), m√≠g az amerikai eredetŇĪ minimal music meditat√≠v egyszerŇĪs√©gre t√∂rekszik (posztmodern).

Advertisement

A hat√°rok kinyit√°sa √©s a legk√ľl√∂nb√∂zŇĎbb orsz√°gok √©s n√©pek zen√©j√©nek jelenl√©te a m√©diumok r√©v√©n erŇĎs √∂szt√∂nz√©st jelent a 20. sz√°zadban.

Zenefelfog√°s

A 20. sz√°zad zen√©je nem egys√©ges, s ugyanilyen k√ľl√∂nb√∂zŇĎek a felfog√°sok is azt illetŇĎen, hogy mi a zene vagy minek kell lennie.

Advertisement

A zene l√©nyeg√©rŇĎl alkotott v√©lem√©nyek a form√°kkal val√≥ puszta j√°t√©kt√≥l a zen√©nek a tartalom √©s eszme mŇĪv√©szetek√©nt t√∂rt√©nŇĎ felfog√°s√°ig (Harmann, Nohl, Dahlhaus) terjednek:

- A r√©gi kozmikus aspektus a zen√©rŇĎl a rezgŇĎ vil√°gmindens√©g r√©szek√©nt sz√≥l (Busoni), s ez a leg√ļjabb idŇĎkben megerŇĎs√≠t√©st nyert, r√©szben t√°volkeleti hat√°sokra (Stockhausen).

- A Hegelt vil√°gt√ľkr√∂zŇĎd√©s-elm√©let a mŇĪv√©szetben √©s a zen√©ben a kornak megfelelŇĎen kibŇĎv√ľl (t√∂megt√°rsadalom, elektronika).

Advertisement

- A modern zenepszichol√≥gia √ļj n√©zeteket hoz l√©tre, pl. a zene mint az akarat rezd√ľl√©seinek dinamik√°ja (Kurth).

- Tov√°rra is alapvetŇĎnek tekintik az √©rzelem kifejez√©s√©t a zen√©ben, s ez k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ironyokban hat.

A tartalom kibŇĎv√≠t√©se. A kor √°llapotai √©s t√∂rt√©n√©sei √°lland√≥an bŇĎv√≠tik a zene tartalm√°t. A futurizmus p√©ld√°ul megk√≠s√©relte az ipari zajt k√∂zvetlen√ľl √°ttenni a zen√©be. A modern mechanika √©s motorika k√∂zvetett m√≥don sz√°mos zenemŇĪben megjelenik, pl. Honegger Pacific 231. Teljesen m√°s a tartalma Penderecki mŇĪv√©nek: Threnos. Hirosima t√ļl√©lŇĎinek.

Advertisement

√öj eszt√©tika. R√©szben radik√°lisan tagadj√°k a zene r√©gi form√°l√≥elveit, melyek szerint a zene egyike a sz√©pmŇĪv√©szeteknek. A zen√©nek nem kell t√∂bb√© felt√©tlen√ľl sz√©pnek √©s harmonikusnak lennie, fontosabb, hogy igaz, teh√°t cs√ļnya is legyen. A zene √©s a zenei mŇĪalkot√°s fogalm√°hoz val√≥ viszonyul√°s megv√°ltozik:

- A modern zene m√°r nem objekt√≠v, korok f√∂l√∂tti szab√°lyokhoz k√∂tŇĎdik, hanem kb. 1890-tŇĎl tudatosan a mindenkori korszerŇĪt t√ľkr√∂zi. Dahlhaus a zenei moderns√©g fogalm√°t az 1890-1914 k√∂z√∂tti idŇĎszakra haszn√°lja.

- Az avantgarde halad√≥ mozgalomnak tekinti mag√°t, mer√©sz √ļj√≠t√°sokra t√∂r, pl. az atonalit√°ssal, az elektronikus zen√©vel, a k√≠s√©rleti zen√©s sz√≠nh√°zzal.

Advertisement

Az indetermin√°ci√≥ (Cage) a kisz√°m√≠thatatlan spontaneit√°s kedv√©√©rt feladja a r√©gi mŇĪkaraktert. Az aleat√≥ria a v√©letlen √©s egyidejŇĪs√©g mozzanat√°val bŇĎv√≠ti a mŇĪvet, ak√°rcsak az √ļn, work in progress, ahol mindiga mŇĪ √©ppen legutols√≥ alakja az √©rv√©nyes.

Zenehallgat√°s. Az √ļj zene magas k√∂vetelm√©nyei r√©v√©t is elszigetelte mag√°t ama fogyaszt√≥i t√°rsadalom k√©nyelmess√©g√©nek kontrasztjak√©nt, amely megel√©gszik a sz√©p l√°tszattal.

Adorno kategorikus k√ľl√∂nbs√©get tesz szak√©rtŇĎi zenehallgat√°s, valamint figyelmes, tanul√°si c√©l√ļ, ressentiment-hallgat√°s (Bach-kedvelŇĎk), sz√≥rakoz√°si c√©l√ļ √©s k√∂z√∂mb√∂s zenehallgat√°s k√∂z√∂tt.

Advertisement

√öj kifejez√©s. Az √ļj zen√©re jellemzŇĎ a zenefelfog√°s kibŇĎv√≠t√©se √©s az ennek megfelelŇĎ formai minŇĎs√©gek (eg√©szen addig, hogy √ļjnak kell lenni az √©rv√©nyes√ľl√©s √©rdek√©ben).

Folklorizmus. A 20. sz√°zadban megnŇĎ az √©rdeklŇĎd√©s a n√©pdalok √©s n√©pt√°ncok ir√°nt

- a zenei magaskult√ļra reakci√≥jak√©nt, az eredeti zene keres√©s√©vel;

- ama specifikus zenei anyag gyŇĪjt√©sek√©nt √©s megŇĎrz√©sek√©nt, amely k√ľl√∂nben elveszne.

Advertisement

Williams, Bartók, Janacek teremtette meg az alapokat.

Történelem és jelenkor

A 20. sz√°zad tesz elsŇĎ √≠zben k√≠s√©rletet arra, hogy a zenet√∂rt√©netet a mindenkori kort√°rs szem√©vel n√©zze. Ebben az √ļj forr√°skiadv√°nyok, kutat√°sok, a st√≠lusismeret, a korabeli hangszerek restaur√°l√°sa ill. m√°sol√°sa seg√≠t.