Maga a mŇĪfaj m√°r √©vsz√°zadok √≥ta l√©tezik. A klasszik√°ban is ismert√©k, de kev√©sb√© hasonl√≠tott a romantik√°ra.

K√∂nnyed, sz√≥rakoztat√≥ mŇĪfaj volt, csak mell√©kesen foglalkoztak vele.

Periódusokra alapszik, nincs drámaisága

V√°laszt√©kosabb, komolyabb dalok (Mozart ‚Äď Ibolya.)

Lied: dal, speci√°lisan n√©met mŇĪfaj,

- n√©pszerŇĪ egyszerŇĪs√©g, str√≥fikus (Vad r√≥zsa) √©s vari√°lt str√≥fikus (A h√°rsfa) is lehet, √°tkompon√°lt (A v√°ndor), vari√°ci√≥s forma, tri√≥, rond√≥

- a zene h√°zi jellege, intimit√°sa

- sz√∂veg √©rthetŇĎs√©ge fontos, sz√∂vegalap√ļ

- személyesség

- politika (Schubert - Margit a Rokk√°n√°l)

Schuberttel alakul ki, ezek a klasszikusok nem hatottak r√°

n√©met dalszerzŇĎk, kort√°rsak (Zelter, Reichard, Kreutzer, Zumsteeg) deklan√°ci√≥

II. Berlini daliskola esztétikája

‚Äď olyan dalt√≠pus, ami lemond a zenei technik√°kr√≥l √©s olyan didaktikus, mely visszamegy a n√©pzen√©hez. kompon√°lt mŇĪzene, k√∂z√©rthetŇĎv√© v√°lik. Zongorak√≠s√©ret, sz√©les polg√°ri r√©tegben n√©pszerŇĪ

Advertisement

zene igazodott a sz√∂veghez ‚Äď dalfelfog√°s (Zelter √©s Goethe)

A B A - formai egyszerŇĪs√©g

m√°sik √°g: ballada ‚Äď k√ľl√∂n mŇĪfaj, nem tartozik a l√≠r√°k k√∂z√©

zongoraszólam szerepe fontosabb, zenei, hangulati aláfestés

Zumsteeg - ballad√°it dolgozza fel Schubert

form√°t ad a dalnak

Beethoven:

Pl: A t√°voli kedveshez, A mormot√°s fi√ļ dala,

Schubert: lied und gesange (t√ļll√©pi a lied hat√°rait)

(1797. janu√°r 31. ‚Äď 1828. november 19.)

1817: A t√°voli kedveshez c. dalciklus => √ļj mŇĪfajt teremtett, a k√∂ltŇĎi-irodalmi mŇĪfaj k√∂zvetlen √°tv√©tele, 6 dal √∂ssze van kompon√°lva, az elsŇĎ visszat√©r a v√©g√©n, keretet ad.

Advertisement

Sch√∂ner- dalciklusa elŇĎbb keletkezett, de errŇĎl Schubert val√≥sz√≠nŇĪleg nem tudhatott.

Winterreise: a Schönerer-szöveg egy szentimentális szöveg, paródia volt (commedia del’ art-hoz hasonló => Schubert ezt nem vette figyelembe.

20 megzen√©s√≠tett dal lett ebbŇĎl.

A daloknak t√∂rt√©nete van (pl.: megismeri √©s beleszeret a moln√°r l√°ny√°ba, elmegy a moln√°rhoz inasnak, vet√©lyt√°rsa a vad√°sz, szerelmi hal√°llal v√©gzŇĎdik => a Moln√°rleg√©ny meg a patak c. dal).

Advertisement

A dal kimerev√≠tett pillanatokat √∂r√∂k√≠t meg, ez a Winterreiseben nincs meg. Eredetileg 12 versbŇĎl √°ll√≥ ciklus lett volna, de k√©sŇĎbb Schubert √ļjakat tal√°lt, melyeket hozz√°csapott, √≠gy 24 dalb√≥l √°ll√≥ ciklus lett.

Gute Nacht: elindul a rem√©nytelen szerelmet hoz√≥ v√°rosb√≥l => k√ľlsŇĎ benyom√°sokb√≥l √°ll√≥ reflexi√≥. Avantg√°rd dal: cs√ļnya zene megjelen√©se (70-80 √©vet ugrik elŇĎre idŇĎben => Liszt, Mahler), lecsupasz√≠totts√°g, cselekm√©ny n√©lk√ľlis√©g, v√°ndorl√°s: mot√≠vumok feltŇĪnnek (fogad√≥, varj√ļ).

6 Heine dal: m√©g radik√°lisabban lecsupasz√≠tja, meg akarja k√∂nyvben jelentetni, de k√∂zben meghal. Diabelli + 8 dalt hozz√°csapott: Hatty√ļdal c√≠met adta neki.

Advertisement

Irodalmi forr√°sok

  • Goethe ‚Äď 72 vers√©t zen√©s√≠tette meg valamelyiket t√∂bb v√°ltozatban is (Erlk√∂nig, Margit, Vad r√≥zsa.)
  • Schiller
  • Heine
  • Matthisson
  • ifj√ļ romantikus k√∂ltŇĎk: Relstaag, R√ľckert, Platen, Uhland
  • (Schubert) Colin, Mairhofer, Schober
  • elfelejtett, jelent√©ktelenebb k√∂ltŇĎk: M√ľller

Dalai:

- ‚ÄěPusztai r√≥zsa‚ÄĚ

- ‚ÄěPisztr√°ng‚ÄĚ (ennek dallam√°ra kompon√°lta ‚ÄěPisztr√°ng√∂t√∂s zenekari mŇĪv√©t)

Advertisement

- ‚ÄěA hal√°l √©s a l√°nyka‚ÄĚ (dallam√°t a ‚Äěd-moll kvartett‚ÄĚ vari√°ci√≥s t√©tel√©ben dolgozta fel)

- ‚ÄěMargit a rokk√°n√°l‚ÄĚ Goethe verse nyom√°n k√©sz√ľlt.

- ‚ÄěErlk√∂nig‚ÄĚ: ballada, szint√©n Goethe vers√©re kompon√°lta

Dalciklusai:

cselekményileg, hangulatilag összetartozó dalok

- ‚ÄěA sz√©p moln√°rl√°ny‚ÄĚ

- ‚ÄěT√©li utaz√°s‚ÄĚ (A dalciklus tele van √∂n√©letrajzi vonatkoz√°sokkal. A tragikus sors√ļ t√©li v√°ndor sehol nem leli nyugalm√°t. A ciklust z√°r√≥ utols√≥ dal a ‚ÄěVerklis‚ÄĚ is √∂nmaga sors√°ra utal.

Advertisement

Zongora k√ľl√∂n szereplŇĎ is (pl. Erlk√∂nigben az 5. szereplŇĎ ‚Äď the horse), √©rtelmezŇĎ szerepe is van, lefesti a k√∂rnyezetet

sajátos motívumok: magány, vándorlás, elvágyódás, otthontalanság

n√©pies hangv√©tel ‚Äď nem bele√©p√≠ti, mindennapi val√≥s√°g√°ban sz√≥laltatja meg, be is √©p√ľlnek a sz√°jhagyom√°nyba

Advertisement

Schumann:

  • A zongoramuzsika ut√°n ez a m√°sik term√©keny mŇĪfaja, mely mŇĪk√∂d√©se alatt indult vir√°gz√°snak. Schumann dalaiban a k√∂lt√©szet √©s a zene sz√©ps√©ge egyes√ľl. Dalai b√°r √©rzelmileg nem olyan gazdagok, mint Schubertt√©, de √≠zl√©se v√°laszt√©kosabb √©s irodalmibb. A vil√°girodalom nagy k√∂ltŇĎinek verseibŇĎl v√°lasztotta dalsz√∂vegeit. Legsz√≠vesebben Heine, Goethe, Schiller √©s Byron verseit zen√©s√≠tette meg. Dalait, ak√°rcsak zongoramŇĪveit, gyakran sorozatt√° fogta √∂ssze.
  • √≠g√©nyesebben v√°logatta a verseket
  • szerelmes, boldog, term√©szet, bar√°ts√°g, otthon
  • zongora kiemelt szerepe
  • szavak m√∂g√∂tti √©rtelem
  • a zongora √°tveszi az √©nek dallam√≠v√©t, ellensz√≥lamot is j√°tszik n√©ha ‚Äď szervesebb egys√©gben az √©neksz√≥lammal, erŇĎs √∂sszefon√≥d√°s
  • bevezet√©s ‚Äď megadja a hangulat√°t
  • lekerek√≠ti, √∂sszefoglalja az √©rzelmeket
  • 4 dalciklus 40-ben

Dalciklusai:

- ‚ÄěMirtuszok‚ÄĚ (t√∂bb k√∂ltŇĎ nyom√°n)

- ‚ÄěDalkoszor√ļ‚ÄĚ (Eichendorf k√∂ltem√©nyeinek feldolgoz√°sa dalcikluss√°)

- ‚ÄěAsszonyszerelem, asszonysors‚ÄĚ (Chamisso nyom√°n) ‚Äď dal-novella (√∂sszef√ľggŇĎ √©letrajz, portr√©)

Advertisement

- ‚ÄěA k√∂ltŇĎ szerelme‚ÄĚ (Heine verseire)

Dalaiban a zongorasz√≥lamnak fontos feladata van az √©rzelmek, a mondanival√≥ kifejez√©s√©ben. Sz√©p p√©ld√°ja ennek a Heine vers√©re kompon√°lt ‚ÄěA k√©t gr√°n√°tos‚ÄĚ c. vari√°lt str√≥fikus dalforma. A versszakok dallama nem teljesen egyforma, s a mŇĪ √©rdekess√©ge a 4. versszakban f√∂lhangz√≥ ‚ÄěMarseillaise‚ÄĚ dallama.

Brahms:

  • t√∂bb mint 200 dal, n√©pi ihlet√©sŇĪ
  • egyszerŇĪ str√≥faszerkezet
  • term√©szetes √©nekszerŇĪs√©g (pl. B√∂lcsŇĎdal)
  • virtu√≥zabb zongora, bonyolultabb ritmus
  • hangz√°sa telt, zengŇĎ ‚Äď robusztus
  • Magellone rom√°ncok, N√©gy komoly √©nek (Klara Schumann ir√°nti szerelme) - dalciklusok