This is a platform for User Generated Content. G/O Media assumes no liability for content posted by Kinja users to this platform.

A romantikus dal (Lied)

Illustration for article titled A romantikus dal (Lied)

Maga a műfaj már évszázadok óta létezik. A klasszikában is ismerték, de kevésbé hasonlított a romantikára.

Advertisement

Könnyed, szórakoztató műfaj volt, csak mellékesen foglalkoztak vele.

Periódusokra alapszik, nincs drámaisága

Választékosabb, komolyabb dalok (Mozart – Ibolya.)

Lied: dal, speciálisan német műfaj,

- népszerű egyszerűség, strófikus (Vad rózsa) és variált strófikus (A hársfa) is lehet, átkomponált (A vándor), variációs forma, trió, rondó

Advertisement

- a zene házi jellege, intimitása

- szöveg érthetősége fontos, szövegalapú

- személyesség

- politika (Schubert - Margit a Rokkánál)

Schuberttel alakul ki, ezek a klasszikusok nem hatottak rá

német dalszerzők, kortársak (Zelter, Reichard, Kreutzer, Zumsteeg) deklanáció

II. Berlini daliskola esztétikája

– olyan daltípus, ami lemond a zenei technikákról és olyan didaktikus, mely visszamegy a népzenéhez. komponált műzene, közérthetővé válik. Zongorakíséret, széles polgári rétegben népszerű

Advertisement

zene igazodott a szöveghez – dalfelfogás (Zelter és Goethe)

A B A - formai egyszerűség

másik ág: ballada – külön műfaj, nem tartozik a lírák közé

zongoraszólam szerepe fontosabb, zenei, hangulati aláfestés

Zumsteeg - balladáit dolgozza fel Schubert

formát ad a dalnak

Beethoven:

Pl: A távoli kedveshez, A mormotás fiú dala,

Schubert: lied und gesange (túllépi a lied határait)

(1797. január 31. – 1828. november 19.)

1817: A távoli kedveshez c. dalciklus => új műfajt teremtett, a költői-irodalmi műfaj közvetlen átvétele, 6 dal össze van komponálva, az első visszatér a végén, keretet ad.

Advertisement

Schöner- dalciklusa előbb keletkezett, de erről Schubert valószínűleg nem tudhatott.

Winterreise: a Schönerer-szöveg egy szentimentális szöveg, paródia volt (commedia del’ art-hoz hasonló => Schubert ezt nem vette figyelembe.

Advertisement

20 megzenésített dal lett ebből.

A daloknak története van (pl.: megismeri és beleszeret a molnár lányába, elmegy a molnárhoz inasnak, vetélytársa a vadász, szerelmi halállal végződik => a Molnárlegény meg a patak c. dal).

Advertisement

A dal kimerevített pillanatokat örökít meg, ez a Winterreiseben nincs meg. Eredetileg 12 versből álló ciklus lett volna, de később Schubert újakat talált, melyeket hozzácsapott, így 24 dalból álló ciklus lett.

Gute Nacht: elindul a reménytelen szerelmet hozó városból => külső benyomásokból álló reflexió. Avantgárd dal: csúnya zene megjelenése (70-80 évet ugrik előre időben => Liszt, Mahler), lecsupaszítottság, cselekmény nélküliség, vándorlás: motívumok feltűnnek (fogadó, varjú).

Advertisement

6 Heine dal: még radikálisabban lecsupaszítja, meg akarja könyvben jelentetni, de közben meghal. Diabelli + 8 dalt hozzácsapott: Hattyúdal címet adta neki.

Irodalmi források

  • Goethe – 72 versét zenésítette meg valamelyiket több változatban is (Erlkönig, Margit, Vad rózsa.)
  • Schiller
  • Heine
  • Matthisson
  • ifjú romantikus költők: Relstaag, Rückert, Platen, Uhland
  • (Schubert) Colin, Mairhofer, Schober
  • elfelejtett, jelentéktelenebb költők: Müller

Dalai:

- „Pusztai rózsa”

- „Pisztráng” (ennek dallamára komponálta „Pisztrángötös zenekari művét)

Advertisement

- „A halál és a lányka” (dallamát a „d-moll kvartett” variációs tételében dolgozta fel)

- „Margit a rokkánál” Goethe verse nyomán készült.

- „Erlkönig”: ballada, szintén Goethe versére komponálta

Dalciklusai:

cselekményileg, hangulatilag összetartozó dalok

- „A szép molnárlány”

- „Téli utazás” (A dalciklus tele van önéletrajzi vonatkozásokkal. A tragikus sorsú téli vándor sehol nem leli nyugalmát. A ciklust záró utolsó dal a „Verklis” is önmaga sorsára utal.

Advertisement

Zongora külön szereplő is (pl. Erlkönigben az 5. szereplő – the horse), értelmező szerepe is van, lefesti a környezetet

sajátos motívumok: magány, vándorlás, elvágyódás, otthontalanság

népies hangvétel – nem beleépíti, mindennapi valóságában szólaltatja meg, be is épülnek a szájhagyományba

Advertisement

Schumann:

  • A zongoramuzsika után ez a másik termékeny műfaja, mely működése alatt indult virágzásnak. Schumann dalaiban a költészet és a zene szépsége egyesül. Dalai bár érzelmileg nem olyan gazdagok, mint Schubertté, de ízlése választékosabb és irodalmibb. A világirodalom nagy költőinek verseiből választotta dalszövegeit. Legszívesebben Heine, Goethe, Schiller és Byron verseit zenésítette meg. Dalait, akárcsak zongoraműveit, gyakran sorozattá fogta össze.
  • ígényesebben válogatta a verseket
  • szerelmes, boldog, természet, barátság, otthon
  • zongora kiemelt szerepe
  • szavak mögötti értelem
  • a zongora átveszi az ének dallamívét, ellenszólamot is játszik néha – szervesebb egységben az énekszólammal, erős összefonódás
  • bevezetés – megadja a hangulatát
  • lekerekíti, összefoglalja az érzelmeket
  • 4 dalciklus 40-ben

Dalciklusai:

- „Mirtuszok” (több költő nyomán)

- „Dalkoszorú” (Eichendorf költeményeinek feldolgozása dalciklussá)

- „Asszonyszerelem, asszonysors” (Chamisso nyomán) – dal-novella (összefüggő életrajz, portré)

Advertisement

- „A költő szerelme” (Heine verseire)

Dalaiban a zongoraszólamnak fontos feladata van az érzelmek, a mondanivaló kifejezésében. Szép példája ennek a Heine versére komponált „A két gránátos” c. variált strófikus dalforma. A versszakok dallama nem teljesen egyforma, s a mű érdekessége a 4. versszakban fölhangzó „Marseillaise” dallama.

Advertisement

Brahms:

  • több mint 200 dal, népi ihletésű
  • egyszerű strófaszerkezet
  • természetes énekszerűség (pl. Bölcsődal)
  • virtuózabb zongora, bonyolultabb ritmus
  • hangzása telt, zengő – robusztus
  • Magellone románcok, Négy komoly ének (Klara Schumann iránti szerelme) - dalciklusok

Share This Story

Get our newsletter